Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Árpás Endre – Emszt Gyula - Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István: Az ún. Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben

Az úgynevezett Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar műemlékek magyarországi helyzete sokban eltér az Európában, különösen annak nyugati részén megszokottól: viszonylag kevés az olyan tárgyi emlék, amely nem az épület szerkezeti vagy díszítő elemeihez tartozna, a templomi berendezések, táblaképek ritkán származnak a barokk kornál régebbi időszakból, és így a műemlékek építőanyaga sokszor egyedüli tanúja az elmúlt idők magyarországi művészetének. Az építőanyagok közül a természetes kőanyagok különleges figyelmet érdemelnek, mert sok esetben híven jelzik egy-egy épület elkészültének körülményeit, az épületek összefüggéseit; az utóbbi időkben pedig egyre többször kerül sorra tisztításuk, kezelésük, sajátos problémákat vetve fel. A hazai műemlékek és múzeumi tárgyak, kőtári elemek igen sokáig mostoha gyermekei voltak kőzettani szempontból a magyar tudománynak; a kiállításokon, leírásokban igen ritkán szerepelt a kő fajtája, vagy ha szerepelt is, gyakori volt a semmitmondó gyűjtőnév, vagy akár a helytelen megnevezés használata. Ezt a helyzetet látta át Horler Miklós és kezdeményezte mintegy 20 évvel ezelőtt a magyar műemlékek és kőtárak kőzettani vizsgálatát. Ennek alapján gyümölcsöző együttműködés alakult ki az akkori Országos Műemléki Felügyelőség és a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani (mai nevén Mérnökgeológiai) Tanszéke között. Az együttműködés során kidolgozásra került, a műemlékek és kőtárak feldolgozásának metodikája (Gálos — Kertész 1981) és elkezdődött az egyes műemlékek és kőtárak rendszeres feldolgozása. Egy kőanyag esetén alapvető feladat annak pontos kőzettani megnevezése, és igény a kőanyag származásának (kőbányájának) megjelölése is. A kőzettani meghatározáshoz a közelítő (makroszkópos) kőzetvizsgálatok mellett elemző kőzettani vizsgálatokat (pl. fénymikroszkóp, elektromikroszkóp, derivatográf segítségével), valamint mennyiségi kémiai elemzést és őslénytani vizsgálatokat végeztünk. Míg a kőanyag pontos kőzettani azonosítása minden olyan esetben lehetséges, amikor abból vizsgálatra alkalmas minta, preARPAS ENDRE - EMSZT GYULA - GÁLOS MIKLÓS KERTÉSZ PÁL - MAREK ISTVÁN* A műemléki kőanyagok kutatása