Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Réti Mária: Visegrád reneszánsz szobrászatának újabb kutatásai

nákulumhoz tartoztak: a függöny három darabja, a kazettás boltozat töredéke egy rozettával, és egy bal oldali angyalfigurához tartozó lábszártöredék. Ezek utólag beilleszkedtek a rekonstrukcióba. Sajnos egy finom megmunkálású, mosolygó angyalarctöredék a kőanyag szerkezetvizsgálata szerint nem tartozott a tabernákulumhoz.

21 Valószínű, hogy a többi említett darab a kápolna oltárainak része lehetett: Oláh Miklós a szentségházon kívül megemlített három oltárt a „legtisztább alabástromból."

22 Lehetséges, hogy a kápolnába történő elhelyezéskor a tabernákulumot vörös márvány részletekkel is kiegészítették. Talán a külső oldalon lévő keret, a predella és az oromzat készülhetett vörös márványból, de erre a feltevésre nincs bizonyíték. A kápolnában lehetett még két vörös márvány puttótöredék: az egyik rozettás keréken ülő és tubát fújó puttót, a másik kinyitott könyvet tartó figurát ábrázolt. (5-6. kép) A két faragvány nem tartozhatott egyazon szoborműhöz, mert stílusuk eltérő, és méretük is különböző: a könyvtartó figura arányaiból jóval kisebb alakra következtethetünk, mint amekkorra a rozettán ülő puttó. Ez utóbbi - amint azt már Balogh Jolán is megállapította - szoros rokonságot mutat a Visegrádi Madonna bambinójának formálásával. A visegrádi reneszánsz szobrászat másik kiemelkedő emléke az. a félköríves dombormű, mely a Madonnát és a gyermek Jézust ábrázolja. (7. kép) A lunettadombormű az eddigi feltevések szerint a kápolna kapuját díszíthette, de a régészeti feltárások ezt nem támasztják alá. A kutatások alapján a kápolna kapuja gótikus kapu lehetett, amelynek környékéről az ásatások során nem kerültek elő reneszánsz, vörösmárvány töredékek, viszont annál több a gótikus töredék, amik a bejárat részei lehettek.

23 A Visegrádi Madonnát a hagyomány Mátyás palotaegyütteséhez kapcsolja: a kápolna belsejét díszíthette, vag}' egyik berendezési tárgyához tartozott.

24 A tubát fújó puttó testformái (5. kép) szoros rokonságot mutatnak a relief gyermek Jézus-alakjával.

23 Hasonlóságok figyelhetők meg egyéb részleteknél is: így a reliefen az alakok mögötti, lándzsaszerűen sávos módon kialakított felhők(?) faragásánál (7. kép) A Madonna mögött ezek a formák felhők vagy fénysugarak lehetnek, a rozettán ülő puttó lábánál a talajt jelezte ugyanig)

7 a véső. A Visegrádi Madonna és a tubát fújó puttó egyazon mű részei lehettek, amelyeket azonos mesterkéz faragott. A kápolna belsejében hol lehettek, mit díszíthettek? A 5. kép Visegrád, tubát fújó puttó; OMvH 6. kép Visegrád, könyvet tartó puttó; OMvH Fotótár, 115.806. neg. - Dobos Lajos felvétele Fotótár, 115.807. neg. - Dobos Lajos felvétele