Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Réti Mária: Visegrád reneszánsz szobrászatának újabb kutatásai
7. kép Visegrádi Madonna; Hack Róbert (OMvH) felvétele relief, méreteit illetően állhatott a már elemzett tabernákulum fölött is, mint oromzat. Az egyetlen, eddig biztosan ismert berendezési tárgy a szentségház. Számos helyen előfordul hasonló megoldás: Desiderio da Settignano is félköríves lunettával koronázta tabernákulumát, melynek sarkaiból kis, adoráló puttók lépnek ki, lábuknál egy rozettás tárcsa zárja le a lunetta sarkait. (8. kép) A Visegrádi Madonnához kapcsolható, tubát fújó puttó ilyen rozettás tárcsán ül, bár itt a firenzeinél egyszerűbben jelenik meg ugyanaz a motívum. A Madonna-domborművön a félkörívben körülfutó tojássor szintén hasonló Desiderio lunettájának keretezéséhez, alul nincs semmilyen tagozattal lezárva a relief, tehát valamilyen párkányzat fölött állhatott, s ez megoldotta a kompozíció alsó lezárását. így elképzelhető, hogy a tabernákulum és a Madonna-dombormű - egyéb fehér- és vörös márvány darabokkal együtt - egy kompozíciós egységet képeztek. A szobrászi megformálásmódban azonban eltérés van a két darab között: a tabernákulum belső, fehér márvány reliefje és a Visegrádi Madonna nem ugyanannak a mesterkéznek az alkotása. A tabernákulum carrarai márvány, Itáliában faraghatták, a Madonna süttői vörös márvány, ami a magyaroszági faragóművészet kedvelt kőanyaga: a dombormű itt készülhetett Magyarországon. 26 Valószínűleg olasz vagy itáliai tanultságú mester műve, s a kemény kőanyag megmunkálási nehézségeinek tulajdoníthatók a hasonló olasz reliefekétől eltérő sajátosságai. Az eddigi kutatás - elsősorban Balogh Jolán - a kompozíciós hasonlóságok alapján előbb Tommaso Fiamberti, majd Giovanni Ricci nevét vetette fel 27 , később az ún. Márványmadonnák Mestere szükségnéven megjelölt szobrász oeuvrejébe sorolta a művet, több más töredékkel együtt. 28 A relief formai vizsgálata és az olasz művekkel való összehasonlítása a további kutatások feladata. Mária köpenyszárnyával óvón átölelve tartja gyermekét, aki jobbját áldásra
