Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Réti Mária: Visegrád reneszánsz szobrászatának újabb kutatásai

es könnyedséggel érik a kőpadlót; a visegrádi töredéken lévő láb is ilyen lebegő tartással lép a padlóra. A fontos egyezések mellett az építészeti részleteknél lényeges különbségek is vannak. A firenzei tabernákulumon az ajtó két oldalán és a külső keretnél négy korinthoszi oszlop támasztja alá a gerendázatot. (2. kép) A visegrádi töredéken az angyal az ajtókeret mellett áll, s mögötte a falsík közvetlenül csatlakozik a kerethez, az ajtó mellett nincs oszlop, s valószínűleg hiányzott a két külső sarkon is. (3. kép) A firenzei tabernákulumon az ajtó körül tojássor látható, a visegrádin gyöngypálcasor fut körbe, s a két alsó saroknál egy-egy palmettaszerű saroklevélben végződik. (1. kép) A visegrádi szentségházon ábrázolt architektúra szerkezetileg egyszerűbb mint a firenzei oszlopos-gerendás belső térábrázolása. Fontos különbség, hogy a széthúzott és csomóra kötött függöny hiányzik a firenzei tabernákulumról. Balogh Jolán rámutatott, hogy ezt a motívumot - többek között - Antonio Rossellino alkalmazta a Portugál bíboros síremlékén a firenzei San Miniato al Monte-templomban.

15 A visegrádi tabernákulumon az elhúzott függöny a mennyei titok kinyilvánítását hangsúlyozza. Desiderio da Settignano műve 1461-ben készen állt.

16 Ha a visegrádi építkezések idejére keltezzük a kápolna berendezési tárgyai, köztük a tabernákulum készülését, akkor a firenzei és a visegrádi szentségház létrejötte között több mint húsz évet kell feltételezni. Vasari szerint Desiderio 28 éves korában halt meg.

17 Lehetsége-e, hogy olyan tanítványa vag)' követője volt, akinél a mester stílusának hatása kimutatható a visegrádi töredékeken? Ha a visegrádi tabernákulum a palota átépítésének idején - az 1480-as évek első felében - keletkezett, s alkotója érett korszakából való, ez a szobrász fiatalon tanulhatott Desiderio műhelyében, és elsajátíthatta mestere stílusát. A visegrádi töredékek anyaga fehér (carrarai) márvány, ezért valószínű, hogy a tabernákulum Itáliában készült. A visegrádi töredékek és Desiderio da Settignano művének megfelelő részletei közötti egyezések azért is figyelemre méltók, mert Desiderio tabernákuluma a Mediciek patronátusa alatt lévő San Lorenzo-templomban állt. Ha a visegrádi szentségházat Firenzében faragták, feltehető, hogy mintául vették a nagy példaképet, a Mediciek templomának tabernákulumát. Lehetséges, hog\- Desiderio halála után a tanítványok egyikének munkájaként keletkezett. A Mátyás és Lorenzo de Medici közötti jó kapcsolat abban is megnyilvánult, hogy II Magnifico neves firenzei művészek műveivel kedveskedett Mátyásnak, pl. Verrocchiótól származó bronzreliefeket küldött neki ajándékba.

18 Feltehető, hogy a tabernákulum, mint import olasz munka, ajándékozás útján került a magyar király visegrádi kápolnájába a reneszánsz átalakítások idején, mint a királyi palotakápolnához valóban méltó darab. Mátyás nemcsak meghívta a külhoni művészeket udvarába, hanem megrendeléseket is küldött Itáliába dolgozó mestereknek. Lorenzo udvarában Mátyásnak állandó követe volt, így a követ útján is megrendelhette kápolnája számára a gazdag szobrászi kivitelezést igénylő tabernákulumot és oltárokat.

19 Desiderio da Settignano szentségházát a 15. század második felében egész Itáliában követték.

20 Ha az olasz mesterek számára példakép volt, nem lehet véletlen, hogy a Magyarország uralkodói rezidenciájának kápolnájába készítendő mű esetében a királyi megrendelő számára alkotó ismeretlen olasz mester a Mediciek templomának tabernákulumát mintaként tekintette. A visegrádi tabernákulum töredékei rokonok a palotakápolna többi faragványával. Néhány fehér- és vörös márvány töredék biztosan a kápolnában lévő szoborművekhez tartozott: fehér márvány féloszloptöredék, valamint két vörös márvány puttótöredék. Az eddigiekben leírt darabokon kívül előkerültek további fehérmárvány töredékek is, melyek kőanyaguk és megmunkálásuk alapján a taber-