Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna

karzat előtti oszlopkötegen egynek-egynek és a karzat mellvédjén egy továbbinak, így el kell vetnünk annak lehetőségét, hogy a legnépszerűbb, a Sainte-Chapelleben is alkalmazott témát, az apostolok sorozatát tervezték volna ide. Valószínű tehát, hogy a középkori számszibolika 4+4+3 (2+1) kompozícióját fogalmazták ciklusba. A restauráláskor a lehetséges variációk közül az evangélisták, az egyházatyák valamint Szent Péter és Pál, illetőleg Szent Cecilia együttesét állították fel. Az sem feltétlenül bizonyos, hogy el is készülnek az eredetileg eltervezett fa- vag)

7 kőszobrok. Ugyanez érvényes a kápolna külsejére, a támpillérek, a délnyugati sarok két támpillére közötti, valamint a templom és a kápolna nyugati fala közötti szöglet baldachinos fülkéibe szánt, összesen 9 darab kőszoborra is. A hagyomány szerint alabástromszobrok díszítették a támpilléreket, ez azonban aligha állja meg a helyét. Az újabb szakirodalom Szapolyai Imrét (+1487) tekinti a kápolna alapítójának, az építkezés időpontjaként pedig az 1470-es éveket fogadja el.

33 Az említett időszakban ugyanis ő volt a Szepesség ura. A kápolna helyének kiválasztását a csütörtökhelyi Szent László-plébániatemplomot, a település kiemelt helyzete indokolhatta. Annak ellenére ugyanis, hogy a tatárjáráskor kipusztult a falu magyar lakossága, akiknek helyére németek költöztek, az egész középkoron át Csütörtökhely volt a kiváltságolt szepesi lándzsásfalvak központja, innen keltezték okleveleiket a megye, illetve a szepesi tízlándzsások szolgabírái, és itt áll első plébániatemplomuk, a Szent László-templom. A falu 1279-ben mint németek által lakott település szerepel, 1317-ben pedig a szepesi szászok egyetemének részeként említik. 1280-ban már civitasként fordul elő. A 14. század közepe táján jelentős tényező volt a szepesi városok küzdelmeiben, sőt törekvései arra irányultak, hogy átvegye Lőcse vezető szerepét. Noha a versengésben alulmaradt, a megye irányításában mint a lándzsás nemesség székhelye - fontos szerepet játszott. Annak ellenére, hogy azon 24 szabad község közé tartozott, amelyek nem voltak magánkézbe adhatók, három évvel azután, hogy visszavették a csehektől, Mátyás király 1465-ben más birtokokkal együtt Szapolyai Imre főispánnak adta. Szapolyai - 1460/62-től övé volt a szepesi vár - emellé 1465-ben vagy 1468-ban Szepes megye örökös ispánságának és a szepesi föld örökös ura címét is megkapta.

34 így tehát az adott körülmények között aligha lehetett volna alkalmasabb helyet kiválasztani a hatalom, a dominancia kifejezésére. A társadalmi presztízsigény, amely végső soron a hírnév, a dicsőség alapelvéből táplálkozik, és amely a kápolna megépítésének eredményeként itt egy ragyogó diafán struktúrában, a fénytől átjárt tér és az oltárok pompájában, vagyis a virtuálisan átélhető menyországban nyert megfogalmazást, a halott emlékének fenntartását és az örök élet biztosítását célzó törekvéssel is párosult. Végül is nem a csütörtökhelyi kápolna lett a családi temetkezőhely; Szapolyai Imrét a szepeshelyi prépostsági templomban helyezték örök nyugalomra. Tumulusa egy 1510-es forrás

35 szerint a templom szentélyében, a stallumok között állt, öccsének, Istvánnak a márvány tumulusát pedig az általa alapított Mária mennybemenetele - későbbi titulusa szerint - Krisztus Teste-kápolnában említik.

36 Ide temették István feleségét, Hedvig tescheni hercegnőt is.

37 Mind a templom, mind a kápolna alatt kripta húzódik. A sírokat valószínűleg akkor dúlták fel, amikor a hajdúk 1604-ben kifosztották a kriptákat.

38 A szepeshelyi kápolna építése 1488-ban kezdődhetett, és valószínűleg összefüggésben volt azzal, hogy Mátyás király Szapolyai Imre halála után Istvánra ruházta át a prépost kinevezésének jogát.

39 A prépostsági templom átépítése még nem fejeződött be, így a kegyuraság jeleként, bár meglehetősen rosszul látható helyre, a templom déli mellékhajójának nyugati zárókövére, felkerülhetett a Szapolyai-címer. Az a tény, hogy megépült a szepeshelyi kápolna, arra utal, hogy az alapító és családja fontosabb központnak tekintette a prépostságot, mint az elsősorban helyi