Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna
kormányzati szempontból jelentős Csütörtökhelyt. Csütörtökhelynek a szepesi egyházak közötti rangjáról igen keveset tudunk, de úgy tűnik, hogy korábban jelentősebb központ volt, mint az újkor elején. Elsősorban leányegyházaival kapcsolatban maradtak fenn adatok. Az első 1280-ból ismert. Ekkor ugyanis a lándzsások közül többen az éppen Letánfalván tartózkodó esztergomi érsek előtt panaszt tettek, hogy a Szent Lászlóról nevezett plébániatemplom (Csütörtökhelyen) sok hívőnek egy mérföldnél is messzebb van, ezért sokan keresztelés, gyónás és utolsó kenet nélkül halnak meg, és hogy az anyaegyház hívei velük, a leányegyház híveivel igen barátságtalanul bánnak. Ezért arra kérték az érseket, engedélyezze számukra, hogy saját területükön templomot építhessenek. Kivizsgálták az ügyet, és mivel a panasz igaznak bizonyult, a folyamodók engedélyt kaptak arra, hogy saját területükön, állítólag Lökfalván, templomot emeljenek, és hogy leányegyházukban külön lelkészt tartsanak. De az érsek kikötötte, hogy a leányegyház lelkésze mindazon helységeknek lakóival, amelyek a csütörtökhelyi anyaegyházhoz tartoztak, évente Szent László ünnepén körmenetben vonuljon a csütörtökhelyi templomba, s annak első alkalomkor egy 2 font olaj tartalmú lámpát, azon túl pedig a lámpa táplására évente 2 font olajat ajándékozzon. 40 Fennmaradt a szepesi káptalannak egy 1349-es oklevele, amelyben a csütörtökhelyi egyház filiáit illetve azokat a falvakat és szentélyeket sorolják fel, akik adott ünnepnapokon meghatározott ajándékkal tartoztak a csütörtökhelyi plébánosnak. Ebben 8 helység szerepel. 41 A csütörtökhelyi plébánia és a szepesi prépostság közötti rangállás különbségének értékelése - úgy tűnik - a kápolnáknak a főépülethez való viszonyában is kifejeződik. Míg Csütörtökhelyen a kápolnát szűk ajtó kötötte össze a templommal, Szepeshelyen a két épület szélesen nyílik egymásba, lehetővé téve a körmeneü bevonulást, amelyről forrás is tanúskodik. Bár processióval a csütörtökhelyi kápolna vonatkozásában is számolni kell, hiszen ez statútumban előírt mozzanata volt a szepesi plébánosok testvérületének gyűlésekor lebonyolított ceremóniának 42 , amelynek - mint a már említett 1528-as adat mutatja - a csütörtökhelyi kápolna is teret adhatott. Igen kérdéses azonban, hogy ez a mozzanat tervezett tényező volt-e a kápolna alapításánál. Nem tudni azt sem, hogy a testvérületet fűzte-e szorosabb kapcsolat Csütörtökhelyhez a középkorban, és kérdéses az is, hogy a kápolna felépítését lehet-e úgy tekinteni, mint a Szapolyaiak aspirációjának emlékét, amely arra irányult volna, hogy a szepességi német plébániák hálózatának csaknem a teljes egészét átfogó testvérületet Csütörgökhelyhez kössék. A megváltozott körülmények között azonban a prépostság feletti fennhatóság a prépostnak volt egyébként alárendelve a szepesi plébánosok konfraternitása még inkább kamatoztatható volt, még inkább kézzelfoghatóvá tette a család hatalmát. Az pedig, hogy a szepeshelyi kápolna káplánjai a prépostság kanonokjai közül kerültek ki, velük mondatták a halotti miséket 43 , jobban illett a család méltóságához, és talán több „garanciát jelentett" a Purgatórium és az örök élet szempontjából is. Befejezésül kanyarodjunk vissza a korábban felvetettekhez. A két kápolna összehasonlítása még számos tanulsággal szolgálhat. Kitűnik például, hogy a csütörtökhelyi feltehetően ösztönözte a szepeshelyi minden valószínűség szerint kassai mestereit, mivel nyugati szakaszán a csütörtökhelyihez hasonlóan négyes osztású ablakkal kezdték el. 44 De az is kitűnik - és szempontunkból ez az elsődleges -, hogy a konvencionális sírkápolna típusát fel lehetett cserélni a kettőskápolna típusával és viszont, a liturgikus és egyéb fnkció az igényektől függően a hagyományosabb típusban éppen úgy megtalálhatta helyét, mint differenciált módon a másikban.
