Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól
12. kép Elhalt növények utáni üregek tömött szövetű, pleisztocén édesvízi mészkőben (travertino); 1 N 22X (84. minta) kitöltésekkel épültek fel. A kőzet friss törési felületén látható, hogy eredeti fehér illetve sárgásfehér színét a több évszázados beépítettség ellenére is igen jól megőrizte, keménységét, szívósságát megtartotta. A kőzet likacsaiban, nyilván másodlagosan, limonitos, illetve agyagos beszűrődések voltak. A hajdani kőfejtők és a kőfaragó mesterek megtapasztalták a kőzet kitűnő „kőzetmechanikai", gyakorlati építészeti paramétereit, és használták a kőzetet. A kőzet áthidalók készítésére (ajtó, ablak) is kitűnően alkalmas volt. 46 Az édesvízi mészkő CaCOs tartalma 100%-nak vehető. A felületek átvizsgálása után növényi eredetű üregeket találtunk, azonban molluszkák (csigák) maradványai illetve üregei nem kerültek elő. A mikroszkópos vizsgálatok is azt bizonyították, bog)' a mészkő jól tömörödött, egyenletes mikrokristályos szövetű. A pórusok átmérője rendkívül változatos. A kőzetben az üregek lyukacsait utólagosan kitöltő rostos kalcit jelenik meg. A mikroszkópos felvételeken látható, hogy az üregeknek volt olyan generációja, amelyek falán az oldatok utólagos mészkiválást nem eredményeztek. (12. kép) Viszont néhol a kör átmetszeni, szabálytalan üregekben megjelenik a kitöltő kalcit kristály, sőt az üreget teljes egészében ki is tudták tölteni. (13. kép) A mikrites (1-4 um,) alapanyagban több esetben egyidejű terrigén alkotó (anyag) is került. Ezek a kőzet szövetén foltszerűen vag}' összefüggően, a kiválásnak megfelelően helyezkednek el. A csiszolatok során több növényi eredetű üreg volt követhető, vagy kör alakú átmetszete, vagy hosszúkás elhelyezkedése utalt erre. Az édesvízi mészkövekre jellemzően itt is tapasztaltuk, hogy a kőzet bizonyos részei jóformán pórus nélküliek, míg más részei pórusosak. A mészkő pleisztocén (negyedidőszaki) korú. Hadnagy Árpád helyszíni bejárása alapján nagy valószínűséggel azonosítható,
