Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól
13. kép A tömött édesvízi mészkő üregeiben utólag kalcit kristályok váltak ki; 1 N 40X (84. minta) hogy ezeket Bánpatakon bányászták. Bánpatak (Banpotoc) erdélyi település Hunyad megyében, Dévától északkeleti irányban, a Maros bal partjától néhány km-re északra található. Itt Bánpatak falutól északi irányban, a Kincses nevű dombon van egy máig is működő bánya. 47 Az itteni travertino színe fehéres-sárgás, fehéres-szürkés, ritkábban fehéres-rózsaszínű, mikrokristályos szerkezetű, a kristálykák általában 1 mm alattiak, tehát a mi anyagainkhoz igen közel áll. Hasonló travertino bánya van Algyógyon (Geoagiu), itt ez a karbonátos üledék kréta és miocén rétegekre települ, a padok 0,5-2 m vastagságúak. Több mint valószínű, hogy a 3-as és a 84-es számmal jelzett kő bánpataki travertinóból van faragva. A felsorolt bányákat évszázadok óta mind a mai napig is művelik, gazdaságtörténeti megfontolások és az anyag összehasonlítása alapján nag)- valószínűséggel feltételezhető, hogy az alsóvárosi anyag e környék hajdani bányáiból került elő. 48 Szarmáciai oolitos - foraminiferás mészkő Kisebb mennyiségben laza, könnyen faragható, sárgásfehér, illetve világossárga biogén mészkő is előkerült a kolostor belsejében történt kutatáskor, valamint a torony középkori felfalazásából. Laza, igen könnyen faragható volta miatt korában kedvelt díszítőkő lehetett. Magyarországon e kifejlődésű miocén (szarmáciai) mészkövek máig is fejtett kőzetek, könnyű hozzáférhetőségük és gyors megmunkálhatóságuk miatt kedveltek. Jó faraghatóságukat egyenletes szemnagyságuk és porózus szerkezetük biztosítja. 49 Már binokulárissal is jól látható, de különösen mikroszkóp alatt, hogy egyenletes szövetű, uralkodólag foraminiferákból (Miliolinákból) és foraminiferák bekérgezéséből létrejött, oolitos mészkőről van szó. (14. kép) A CaCOs vizsgálat jóformán oldási maradék nélküli mészkövet bizonyított. Ez a hajdani tengerpart kiegyensúlyozott vízmozgására és a leülepedés nyugodt voltára utal. Ezt mutatja az is, hogy a törékeny felépítésű egysejtűek héja nincs összezúz-