Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól

A kőzet nagyobb felületen faragott darabjai némelyiként ferderétegezettség is megfigyelhető. A homokkő viszonylag egyenletes szemnagyságú, ritkán fordult elő, hogy durvább szemcséjű darabbal találkoztunk. Ez nyilván nem az üledék kifejlődésére utal, hanem a bányászatra legalkalmasabb szemnagyságú anyag jelenik itt meg. A mért legnagyobb szemcseátmérő 7 mm, az átlagos szemcsenagyság 0,5-2 mm. A szemcsék koptatottsága különböző. A nagyon éles szemcsék mellett uralkodóak az enyhén koptatott szemcsék. Ezekről vékonycsiszolatok készültek. A minták ásványos összetételét és azonosítását Hadnagy Árpád végezte. A vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy a kőzet kvarcszemcséin domináns a mechanikai behatás, s a vegyi mállás kevés szerepet játszott. E tömör, de laza kötésű homokkő elemei közt dominál a kvarcszemcse. A nehézásványok (limonit, amfiból, klorit, ilmenit, magnetit) jóval 1% alatt vesznek részt ezen kőzet felépítésében, és aránylag üdék, kivéve a vasásványokat, melyek limonitosodtak. A cementáló kötőanyag kitöltése nem folyamatos, nem összefüggő, így az egész anyag porózus, laza kötésű. (11. kép) Szemcseösszetétel szempontjából kb. 80% a finom és közepes finomságú kvarcszemcse, és 20% a durva. A kvarcit eredete főképpen metamorf kőzetből áll, melybe itt-ott opál darabkák is elegyültek. A földpát mikroklin és plagioklász. Sem makroszkópos, sem mikorszkópos vizsgálattal a kőzetben faunát nem találtunk. Építő- és díszítőkőnek inkább csak a durvább munkákra volt alkalmas. Porózussága ellenére is jól megmunkálható, jó teherbíró képességű, és falba építve jól köthető.

40 A falból kikerült kődarabok közül csak ez a durva homokkő tartalmazott mesterjegyeket. A Maros mentén Lippától Gyulafehérvárig húzódik az a kréta összlet, amiből a kőzetet fejthették. Az 1. táblázat a lehetséges bányászati lehetőségeket foglalja össze. Alsó-kréta „kárpáti" homokkő Pleisztocén édesvízi mészkő Szarmáciai oolitos foraminiferás mészkő Benedek (A-Fejér m.) Magyar-Igen (A-Fejér m.) Rákösd (Hunyad m.) Haró (Arad m.) Algyógy (Arad m.) Felgyé>gv (A-Fejér m.) Bánpatak (Hunyad m.) Nyírmező (A-Fejér m.) Gyertyános (Hunyad m.) („Emberemlékezet óta lejtik") Algyógy (Hunyad m.) Sárd (A-Fejér m.) (konglomerátumos) Zalatna (A-Fejér m.) Berzova (Arad m.) Máriaradna (Arad m.) Marosszlatina (Arad m.) Monorostia (Arad m.) Milova (Arad m.) Odvas (Arad m.) („Ősidők óta szállítják Nagyváradra, Aradra, Temesvárra, Szegedre") Puli (Hunvad m.) 1. táblázat A Maros mentén az egykori Arad, Alsó-Fejér- és Hunyad megye területén lévő valószínűsíthető kőbányák Schafarzik Ferenc nyomán Pleisztocén édesvízi mészkő (traventino) Az általunk gyűjtött és vizsgálatra kiválasztott darabok jó megtartású, kemény darabok voltak. Szemmel láthatóan is az édesvízi mészkövekre jellemző változó pórusossággal, a hajdani elpusztult növények testének üregeivel és utólagos kalcit