Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól
Ehhez a csoporthoz tartozik a Cs. Sebestyén Károly 1943-as feltárásából származó zárókő és faloszlopfcjezet is. 18 Az előkerült faragványok egy többhajós, boltozott kváderépületre utalnak, melynek szentélye(i) félköríves záródású(ak) volt(ak), s bejáratául háromnegyedoszlopokkal díszített, bimbós-virágos vállpárkányú, bélletes kapu szolgált. A gótikus építkezés második és harmadik fázisában - a szentély, majd a torony és a káptalanterem építésénél - tehát egy talán már romos vagy csak divatjamúlt épület faragványait és építőköveit is felhasználták. Itt érintenünk kell a szegedi Szent Péter-ispotálytemplom kérdését. Erről először egy 1458-as oklevél 19 , utoljára egy 1497-es oklevél 20 tesz említést. Az Alsóvárosra való lokalizálása egy 1698-as metszet 21 alapján történt 22 , mely nevét is megörökítette. Ujabban is többen foglalkoztak a Szent Péter apostolról elnevezett ispotálytemplom lokalizálásával. 23 Az előkerült faragványok kapcsán kisebb kitérőt kell tennünk a középkori ispotálytemplomok körében. E téma alapos feldolgozását Ulrich Craemer 24 végezte el. Munkájából csak a legfontosabbakra hivatkozunk: Az ispotályok építésénél primer építészed elv, hog) 7 a kórházlakót a legszorosabb kapcsolatba hozza egy templommal vagy kápolnával; a kórház és az istentiszteleti hely gyakran egyetlen tér. Sok megmaradt, egyterű kórházat vélnek ma tévesen templomnak. Ennek a magyarázata az, hog)' az ispotályok építésénél többnyire kizárólag a szakrális építészetből ismert építészeti formákat alkalmazták. 25 A polgári alapítások a városfal mellett, városkapuhoz közel helyezkedtek el, hogy az éjszaka a városba érkezők szállást találjanak. 26 Városépítési szempontból jellemző, hogy az ispotályok víz mellett helyezkedtek el. 27 Előfordult, hogy ispotályok a plébánia funkcióját is betöltötték (pl. Nürnberg, Szent Lélek-ispotály, 1397). 28 Ami az elmondottakból a Szent Péter-ispotályra vonatkoztatható, a következő: Talán nem véletlen, hogy az 1458-as oklevél az ispotálytemplomot a plébániák mellett sorolja fel. Az 1444-ben Szegedre települt, obszerváns ferencesek 29 az 1480-as évekig a Szent Péter-ispotályban lakhattak, és a Havi Boldogasszony-templom hajójának megépültéig templomukként is használhaták azt. Angiola Maria Romanini ilyen, még Szent Ferenc életében történt eseteket sorol fel. 30 Fel kell tételeznünk, hogy ez a szokás a rend egy-egy városban történt megtelepedése alkalmával a későbbiekben is megmaradt. Miután a ferencesek az ispotályból kiköltöztek, kezdődhetett meg - feltehetően 1497 után 31 - annak bontása, kőanyagának átfaragása, illetve egyszerű falazóanyagként történő felhasználása. Az ispotály helyét és pontos részleteit nem ismerjük. Erre szerencsés véletlet révén kaphatunk csak mindenkit megnyugtató választ, amennyiben alapfalai előkerülnek. 32 Annyi azonban bizonyos, hogy a ma álló kolostortól nagyon távol nem állhatott, hiszen egy kvádersor kibontása után, 6 méter magasságban, a torony falmagjában egymás mellett találtuk meg a bélletes kapu dobjait. Ezek csak folyamatos bontás esetén kerülhettek egymás mellé, különben a faragványok összekeveredtek volna. 33 Az ispotály művészi kvalitásairól Entz Géza a Cs. Sebestyén Károly ásatásából származó két faragvánnyal kapcsolatban a következőket írta: „...a két töredék kétségtelen kapcsolatot árul el a gyulafehérvári székesegyház XIII. század első harmadából származó részeivel. A nyolc palmettából álló örvényes zárókő bordametszete két vaskos pálcatag közé fogott orrtag nélküli körtetag. A zárókő teljesen azonos a gyulafehérvári dóm északi mellékhajójának nyugatról számított harmadik boltszakaszában lévő zárókővel, és annak bordametszetével...A másik kőtöredék egy faloszlop fejezete, amely dús akantuszlevelek között szőlőfürtszerű gyü-
