Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Deák Klára – Tóth Mária: A hédervári gótikus kapu festett kövei

ben. A vörös festékpigmentek felületén mintegy új rétegként fekete kéreg figyelhető meg. Ez a kéreg azonban nem ólomtartalmú, mint az előbbiekben részletezett típusnál, hanem a freskóbőr átgipszesedett és a beleült por, korom által megfeketített, elváltozott formája. A réteg elemösszetételében (5. ábra) a kalcium mellett a kén a domináns elem; kevés vas, kálium és szilícium mutatható még ki. A vörös festék (6. ábra) meszes környezetben lévő hematitnak (oxidvörös) bizonyult a fázisanalízis során. Az oxidvörös foltok fölötti fekete „kéreg" néhol komoly vastagságot ér el (tized mm). A kéreg vastagságából jogosnak tűnhet még az a feltételezés is, hogy nemcsak a freskóbőr átgipszesedésével, hanem átmeszelés tényével kell számolnunk, és értelemszerűen az új, felvitt réteg átgipszesedésével. A freskóbőr ugyanis minden esetben tiszta CaC03, a kidiffundáló mészvíznek a levegő szén-dioxidjával alkotott vegyülete, míg itt esetünkben kevés kvarcot, földpátot is tartalmazott a gipsz mellett a felület, ami a meszelés, vagy vakolat maradványára inkább jellemző. Hasonló a helyzet a világosabb vörös, okkersárga felületek esetében is. A vörös (Fe, Pb tartalmú), fekete (Pb tartalmú) foltok mellett, mintegy azok belső sávjaként zöldes pigmentek figyelhetők meg. Az elemanalízis (7. ábra) alapján a zöldes foltokban Cu nyomok mutathatók ki. A Cu-val összemérhető mennyiségű Cl mellett a Ca a meghatározó elem. Jóllehet a Cl eddig is mérhető mennyiségben volt jelen a mintákban (feltételezhető forrására a későbbiek során kitérünk), mennyisége a többi eleméhez képest elhanyagolható volt. A zöldes Cu-tartalmú környezetben foglalkoznunk kell azzal a lehetőséggel - mennyiségi korlátok miatt diffrakciós bizonyíték nélkül csak logikai úton -, hogy itt a réznek valamely klórral alkotott vegyülete is szerepet kap a színhatásban. Mivel zöld színű rézvegyület jónéhány számításba jöhet, kompromisszumot kell kötnünk a tekintetben, hogy a műtárgy keletkezése idején melyek voltak a legelterjedtebbek és melyek felhasználási valószínűsége a legnagyobb. Mindenképpen két festékanyag, az azurit és a malachit vehető számításba. Ezek bázisos rézkarbonátok. Az azurit kék színe a mintavételi hely ismeretében kevésbé tűnik indokoltnak, valószínűbb a malachit használata. A malachit átalakulási terméke ugyancsak zöld színű vegyület, a réz klórral alkotott vegyülete, a paratacamit vagy atacamit nyomai is azonosíthatók az elemanalógia alapján. Ezen utóbbiakat azonban az általános klóros környezet miatt valóban átalakulási terméknek kell diagnosztizálnunk, különösen annak ismeretében, hogy festékként a műtárgy keletkezése idején kevéssé voltak elterjedtek, bár ismertek voltak. Ilyen esetben, amikor a festéknyomok mennyisége nem engedi meg a röntgendiffrakciós bizonyítást, különös gonddal kell a mintavételnél eljárni. Az ikonográfiailag fontos környezetből vett mintákban kimutatott elemösszetétel indirekt bizonyítékul szolgálhat. Ugyancsak zöldes színű mintát vettünk okkersárga környezetből, a glóriához közeli pontról. A 8. ábra tanúsága szerint az uralkodó elemek a Cu, Pb, Fe, ugyancsak karbonátos, homokos, tehát vakolatanyagból. A minta festéksávok határterületéről származik, bár ezeket a színeket nagyobb kiterjedésben nem lehetett látni. Az analógiák alapján az ólom a glória aranya alól, a réz a háttér azuritjából, a vas pedig az ülő alak testéhez használt festékből származhat. Tulajdonképpen ez szerencsés mintavételnek tekinthető, mert egymásba érő festékrétegek találkozási pontját sikerült megmintázni. Ebben a mintában a freskó minden jelentős festékpigmentjével sikerült találkozni. Analitikailag szép példa arra is, hogy a végtelen hígításban lévő fázisok - mármint az egyik analitikai eszköz, jelen esetben röntgendiffrakció szempontjából - hogyan tehetők „láthatóvá" többféle módszer együttes alkalmazásával, a megfelelő érzékenységű eszközök kiegészítő felhasználásával. A festékpigmentek elem- és fázisösszetételének taglalása során már említettük