Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Deák Klára – Tóth Mária: A hédervári gótikus kapu festett kövei

9. ábra Fekete, vörös Pb tartalmú szemcse klóros környezetből (EDAX spektrum) 10. ábra Festékpigmentet nem tartalmazó fekete lepedék a kőanyag felszínéről (EDAX spektrum) 11. ábra Vízüveges kezelés nyomai (EDAX spektrum ) a gipszesedést, a klór jelenlétét, valamint a freskó felső vakolatrétegéről készült diffraktogramban láthatók voltak az oxalátosodás (1. sz. táblázat, 1. ábra) nyomai is. Mindhárom azonosított fázisnak környezeti ártalom az oka. Antropogén hatásoknak tulajdonítható a kén és a klór jelenléte (savas eső), nedves környezetben tenyésző gombák közreműködésének terméke a kimutatott kétféle Ca-oxalát. A kénsavas és sósavas hatás részben pigmentelváltozásokat okoz, részben pedig a mészkő és a vakolat karbonátjának kioldásával roncsol, illetve olyan felületeket hoz létre, amelyek további károsodások kiinduló, katalizáló gócai lehetnek. A 9. és a 10. ábrákon a kén illetve a klór olyan környezetben való megjelenését mutatjuk be, ahol az általuk okozott elváltozás megtévesztő lehet a színértékek meghatározása, illetve a színrekonstrukció szempontjából. A gipszes minta a kapu pere-