Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

emelését indokolttá tehette a noviciátus és a bölcseleti kurzus Szécsénybe helyezése is. Ferences kolostorokban igen gyakran találhatunk kápolnákat (Ausztriában pl.: Wells, minorita kolostor, Sigmarkapelle; Graz, minorita templom; Katzelsdorf, ferences templom).

32 Magyarországon is feltártak kápolnákat: Sárospatak, ferences kolostor

33

; Visegrád, ferences kolostor

34

. Az ozorai ferences kolostor keleti szárnyában két kelet felé beforduló falsarok is kápolnát sejtet.

35 Az emeleti teremnek új ajtót nyitottak annak nyugati, torony felé néző oldalán, beszorítva egészen a délnyugati sarokkonzol mellé - így a bejárat még befért az alá a torony és a gótikus épület közötti félnyeregtető alá, melynek ferde tetőbevésését és gerendafészkét megtaláltuk. A felső gótikus terembe, a mellette lévő cellába, valamint a toronyba való közlekedést a szentély és hajófal északi sarkának csuklópontjába épített csigalépcső segítségével lehet a legésszerűbben elképzelni, mivel több irányba, eltérő szintekre kellett kijutni. Az ívesen kiképzett falsarok ezen a helyen csigalépcső egykori létezésére engedett következtetni már a kutatás előtt is. Feltáráskor megtaláltuk egy a barokk téglapadló szintjéhez (-28 cm) igazodó, felfalazott, orsótérben futó csigalépcső maradványait, az első kő lépcsőfokkal. Ennek készítésekor a középkori szinteket nagyrészt szétásták, így a korábbi, középkori csigalépcső meglétét csak feltételezhetjük. A kolostor lakószárnya fokozatosan kiépült, így a kolostor és a templom már U alakban körbefogta az udvart. Nyugat felől csak kisebb, nem időtálló anyagból készült építmények tapadhattak a falhoz. A majd hetven éves szünetet követő, 1610 utáni újjáépítésnek vannak emlékei 9. kép A Czigler-féle, 1893-as felmérés; OMvH Tervtár ltsz. 7491.