Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

az emeleti teremben. A kápolna felé eső oldalon a korábbi kőkeretet befalazva, kis fülkében kialakított betekintő ablakot készítettek. Fölé Keresztrefeszítés jele­netet festettek, Krisztus és Szent Ferenc alakjával. (8. kép) A hiányok miatt nem le­hetett eldönteni, volt-e más alakja is az ábrázolásnak. A jelenetet és a fülkét indás motívumokkal lezárt, közös keretbe foglalták. A ma monokróm, fekete kép szí­nes, feketével és vörössel festett volt eredetileg. 36 A fülke jobb káváján vörös fes­tékkel Krisztus szenvedésének szimbólumait, a keresztet, korbácsot, szögeket áb­rázolták - szinte firkaszerűen. A terem oratórium funkciója így megmaradt. A konzol túloldalán keretben felirat volt, de az erősen „megpikkelt" felület teljesen felismerhetetlenné tette a szöveget. A túloldalon, a felirattal szemközti falon egy gazdag keretelés felső részének töredékei láthatók, felül egy koszorúba helyezett T (tau) jellel. Az alsó részt teljésen elpusztította az 1922-ben készült, csúcsíves át­törés. A jelnek a koszorúhoz való viszonya arra utal, hogy nem keresztről van szó, a felső szárnak ugyanis már nem jutott volna hely. 3/ A díszítés egy fülke keretelé­se volt, s ez a fülke egészen a 20. századi átalakításig létezett, ezt igazolja a Czigler által 1893-ban felvett rajz 38 (9. kép), melyen látható. Mind a déli, mind az északi falon két-két fülke volt, különböző méretekkel - ezt kutatásunk is igazolta, s azt is, hogy a múlt század végére már a betekintő ablak félig befalazva, fülkeként szol­gált. A barokk átalakításkor falazták el az akkorra teljesen elpusztult kápolnára utaló utolsó nyomot. Ez a kifestés azonban már nem egy térhez tartozott! A terem a középpillér vonalában, kelet-nyugati irányban egy fallal ketté volt osztva. Az ol­dalfalakon e réteg a fal széleit jól észlelhetően kirajzolta, és a hozzá tartozó padló hajdan igényes mintázatú alaphabarcs-lenyomata is mutatta, hogy a fal két sor téglából készült, két darab erősítő pillérrel. 39 (2, 10. kép) Ekkor már külön bejára­tot nyitottak mindkét szobának. A barokk folyosó felől ma is látható, feltárt, né­gy edkonzo lókra támaszkodó külső kéményhez tartozó két fűtőnyílás e két helyi­ség kányháihoz tartozott. 10. kép A 17. századi téglapadló lenyomata; Galacanu Efstatia (OMvH) felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents