Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma
ezt a területet, a város plébániatemplomát a 14. században a város átellenes pontján, a városfal délkeleti sarkához közel építették fel. * Az első építési periódusban megépült a templom, a ma is meglévő két gótikus terem, amelyek ekkor önálló, toronyszerű, emeletes épületet alkottak. (4. kép) Délnyugati és északnyugati sarokkvádereiket feltártuk, a padlásszinten a gótikus boltozat magasságáig korábban is megfigyelhetőek voltak 23 , az északkeleti sarkon pedig jól látható falelválás mutatkozott szelvényünkben. (A keleti kolostorszárny felmenő falazata a sekrestye szélső támpillére melletti kb. fél métertől eltekintve barokk.) A templom szentélye és ez a kétszintes épület támívekkel volt összekapcsolva. A szentély északi oldalán soha nem volt támpillér - erre utal, hogy a vakolatleveréskor a törtkő falazaton annak sehol sem volt nyoma, és a folyosón húzott árkainkban tapasztaltak is ezt erősítették meg. A padláson, a kétszintes épület délnyugati sarokkváderei felett egy kváderkövekből rakott, dél felé induló, nagy ív indítása látható, alsó felületén meszelés maradványával. 24 A szentély és sekrestye közötti folyosó feletti, a felső gótikus teremhez csatolt helyiség alatti, kis barokk „félszinti" szoba szentéllyel közös falán, a külső, keleti, másodlagos fal csatlakozó sarkánál a szoba padlójától +160 cm-re kisméretű (13x25x5,5 cm) téglákból készült csorbázat és ferdén induló téglák - visszafaragott ívinditás észak felé - mutatkoztak. A kötőhabarcs mészdús, középkori jellegű. Az ív eredeti szélessége kb. 120 cm. A szentély és a különálló épület két különböző szinten lévő, szabadon álló támívekkel támasztotta egymást. Mind a szentély északi támpilléreinek hiánya, mind a támívek megléte arra enged következtetni, hogy a templom és a két gótikus helyiség egységes építészeti elgondolás eredményeként, eg) 7 periódusban megépült. A különálló épület alsó szintje törtkőből, a felső téglából falazott. 25 Az alsó terem bejárata a szentély felé nyílt, a déli fal nyugat felé eső harmadában egy ajtónyi átfalazást találtunk az egységes falszövetben, a folyosói járószinttől -56 cm-re előkerült a hozzá tartozó küszöb is. 26 A környező falszövet erősen átégett volt, 4. kép A kolostor és a templom a 14. században; elvi rekonstrukció: Gál Tibor
