Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

3. kép A terem állapota 1926 és 1989 között; OMvH Fotótár, 40.440. neg. da kétszer ívesen megtörve egy pontban fut össze (északkeleti, délkeleti, délnyugati sarok). A keleti falban két szegmensíves fülkében nagyméretű ablak. A bejárat az átellenes oldalon, a folyosóról - tekintettel az alacsonyabb barokk szintmagasságra - egy dobogó szerű lépcsőről volt megközelíthető. A tér két csúcsíves nyílással egybenyitott volt a templom felé eső, dongaboltozatos, pár lépcsőfokkal magasabban fekvő helyiséggel, amely a földszinti folyosó és a felette lévő félszinti kis szoba felett húzódik. A falat e században készült, neogótikus jellegű, mustrás falfestés borította. Építéstörténet A ferences kolostort a település délnyugati sarkában, a városfalon belül, közvetlenül amellé építették.

21 Kutatóárkaink rétegviszonyai azt mutatják, hogy a középkorban az a terület, ahol a templom és a kolostor ma áll, kiemelkedett környezetéből - nyugat felől meredeken esik a szint (itt húzódott a városfal), a barokkban már részben feltöltésre építkeztek ezen az oldalon. A barokk időszakban betöltött árkot figyelhettünk meg a keleti oldalon is. De délen és nyugaton is lejtett a terepszint. A ferencesek templomukat a korábbi, Árpád-kori plébániatemplom, kolostorukat a temető helyére építették. Erre utalnak azok a keletéit sírok, melyeket a kolostor udvarának déli harmadában, a déli és keleti kerengőszárnyban, toronyaljban, a sekrestye és a szentély közötti folyosón feltártunk. A templom szentély-, hajó-, sekrestyealapfalának megásásánál azoknál korábbi sírokat bolygattak meg, vázakat vágtak ketté. Miután a ferencesek birtokukba vették