Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

alább 12 fős kolostor építését.

8 A ferences kolostor már szerepel a magyar provincia 1334-es jegyzékében, az esztergomi őrséghez tartozóan

9

, működésére ekkortájt más adat is utal.

10 Titulusa egy 1480-ból származó oklevélben: Szent Szűz.

11 A kolostor História Domusának első (1739-1784), visszatekintő adatokat is tartalmazó kötetében a kolostort 1452-ben Igali Fábián alatt alapítottnak tüntetik fel.

12 Tekintettel a 15. század elején e vidéket többször végigpusztító huszita hadakra, e dátum inkább valamilyen építkezést jelezhet ekkor a kolostoron.

13 1466-ban Guthi Országh Mihály engedélyt kért a pápától, azt írván, hogy a „mariánusoktól különben is elhanyagolt és elhagyott kolostort helyreállítja és kijavíttatja".

14 Az elűzött mariánusok helyett a ferences rend reform ágát képviselő szerzeteseket, obszervánsokat hívott ide. 1468. május 13-án a salvatoriánusok helytartója már magukénak mondta a kolostort.

13 Szécsény központtal megalakították a salvatoriánus rendtartomány tizedik őrségét, melyhez a füleki, vámosi, galgóci és szakolcai kolostorok tartoztak.

16 Guthi Országh Mihály alatt építkeztek a kolostoron, amely 1477-ben már arra is alkalmassá vált, hogy a ferencesek abban tartsák káptalanjukat.

17 Balassa Zsigmondné 1480-ban kelt végrendeletében a klastrom építésére hagyományozott javaiból; König Kelemen joggal feltételezte, hogy a 15. század végén itt működő újoncház miatt is sor kerülhetett a munkálatokra.

18 A törökök miatt először 1544 és 1610 között néptelenedett el a kolostor. Szécsény a budai vilajet egyik szandzsákjának lett a székhelye. 1593-ban újra magyarok lakták a települést, de a protestánsoktól csak 1610-ben vehették vissza templomukat a ferencesek. Az elkövetkező ötven év, de különösen az 1627 utániak a kolostori közösség virágzását jelentették. Újjáépítették a kolostort és a templomot, részben nagylelkű adományokból.

19 Az akkori házfőnöknek Lippai esztergomi prímáshoz írt leveléből kiderül, hogy 1643 táján nagy építkezések folytak Szécsényben.

20 1663 és 1683 között a törökök ismét birtokolták Szécsényt. A város felszabadítása után csak évekkel később indult meg az újjáépítés, a többször felégetett, romos állapotban lévő kolostorépületet először még megközelíteni sem lehetett. 1690ben kezdődött Bárkányi János házfőnöksége alatt a barokk kiépítés, mely több szakaszban eltartott a 18. század közepéig, s ennek eredményeképpen kialakult a templom és kolostor mai képe. 1694-1696-ban megépült a keleti majd északi szárny földszintesen, erre 1703-ban emeletet húztak, a déli és nyugati szárny a harmincas években készült. A templomot az 1715-ös tűzvész után átépítették, a tornyot 1750-ben megmagasították. Majd kétszáz év elteltével került sor nagyobb átalakításokra az épületen 1922-1926 között, végül 1950 után, mikor kollégiummá vált. Az emeleti gótikus helyiség a kutatás előtt A négyzet alaprajzú, csillagboltozattal nyolcszögű középpillérre boltozott sekrestye felett fekvő terem (3. kép) szintén nyolcszögletű pillérre boltozott, amely ellentétben az előbbi gazdagon faragott, evangélista szimbólumokkal díszített fejezetével és vakárkádos kiképzésű lábazatával, sima, semleges megjelenésű - az egyszerű, hornyolt bordák megállítás nélkül belesimulnak az oszloptörzsbe. Négy sarok- és négy falmező közepi konzol gyámolítja a termet négy szakaszra osztó keresztboltozatot. A négy zárókövet rozettákkal díszítették. A konzolok között található sima fél- illetve negyedkúp formájú (keleti, nyugati fal, északnyugati sarok), árkádos kialakítású (északi, déli fal), valamint az a típus, amelynél a három bor-