Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

A templom északi oldalán elhelyezett, mai állapotában nagyrészt barokk kolostorépület látható gótikus részlete a mai sekrestye és a felette lévő terem. A szakirodalomban használt elnevezésük: a legutóbbi funkciók szerint sekrestye - oratórium

2

, kétszintes sekrestye

3

, káptalanterem (az alsó térre vonatkozóan).

4 (A felső helyiség helyi megnevezése - Rákóczi-szoba - azon a hagyományon alapszik, miszerint II. Rákóczi Ferenc a szecsenyi országgyűlés alkalmával abban aludt.

0

) E dolgozat elsősorban a felső, gótikus terem kutatási eredményeit szándékozik bemutatni, de építéstörténetét csak más épületrészekkel való összefüggéseivel, kapcsolódásaival együtt lehet vázolni. A kutatás még folyik, a feltárt újabb részletek állandóan értelmezik, módosítják korábbi következtetéseinket.

6 A két gótikus teremmel kapcsolatosan eddig módunk nyílt falkutatást végezni mindkét szinten a folyosón, az összes szomszédos helyiségben, kutatóárkot húzni a folyosón, az udvaron, a sekrestye és a keleti szárny előtt, de külső vakolatleverést csak az emeleti zónában, egy rövid szakaszon végezhettünk. Úgy véljük, az alább leírtakat a külső teljes vizsgálatának megtörténte után sem kell majd alapvetően megváltoztatnunk. (2. kép) 2. kép Az emeleti gótikus terem a kutatás során előkerült részletekkel; Gál Tibor felmérési rajza Történeti adatok a kolostorról Az Ipoly völgyében, fontos kereskedelmi útvonalak (Pestről a Felvidékre és a Kisalföldről az Alföld északi részére vezető utak) metszéspontjában Szécsény, a Kacsics nemzetség ősi birtoka a 14. századra faluból birtokközponttá, majd mezővárossá fejlődött. A városi fejlődés lényeges eleme a koldulórendiek letelepítése. Mint a ferences kolostorok nagy részét, azt itt is a földesúr alapította. Szecsenyi Tamás óriási karriert futott be Károly Róbert alatt, erdélyi vajda, tárnokmester, országbíró, a király gyermekének keresztapja, majd második felesége révén a királyné sógora volt. Szécsény számára megszerezte Buda város kiváltságait.

7 1332. március 9-én kelt XXII, János pápa oklevele, melyben Szecsenyi Tamás kérésére engedélyezte annak saját birtokán valamilyen koldulórend számára leg-