Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

13. kép A 13-14. századi vár - Szekér György rekonstrukciós rajza A Kacsics nemzetség Folkus-ágából leszármazott különböző családoknak egyegy őshöz való visszacsatolása, a függetlenedő tagoknak egymáshoz fűződő kapcsolataik, a 13. század végén, illetve a 14. század elején majdhogynem nemzedékenként bekövetkező osztozkodásaik, valamint az ennek nyomán kialakuló birtoktestek minden kétséget kizáróan arra utalnak, hogy a vár a Zagyvafői család egyik (ősi) birtokán épült fel.

90 Azt nem állítjuk, hogy a „híres" 1290. évi - a Kacsicsok és a Rátótok közötti hosszú háborúskodást lezáró -, különben a csetepatéktól távolmaradó Folkus-ágbeliek ősi birtokának számító Zagyvafőn lezajlott egyezkedés idején állt a vár.

91 Azt azonban igen - s talán nem is járunk messze az igazságtól -, hogy a Folkus-ágbeli Mihály (a Szécsényiek ősének számító Farkas testvére) fiainak valamikor a 13. század végén vagy legkésőbb a 14. század elején megejtett birtokosztálya után pár évvel felépült Zagyvafőn a vár.

92 Talán nem esünk túlzásba, ha megkockáztatjuk, hogy a palánkkerítéssel védelmezett tornyot a család ősének tartott, Folkus-ágbeli Mihály fia „Tompos" Tamás építette fel. Érdekes, hogy a család (Zagyvafői) nevével először csak 1342-ben találkozunk egy Szecsenyi Tamással lebonyolított birtokcsere kapcsán.

93 Magát az akkor már Zsigmond birtokában lévő várat csak igen későn, egy 1426-os oklevél említi meg először, amely egyúttal a Zagyvafői család kihalásáról is tudósít.

94 Ennek ellenére feltételezzük - és ezt a feltevésünket támasztja alá az agyagfeltöltésből származó, a 14. századra keltezhető kerámia -, hogy a 15. század elejére a vár elnyerte végleges kiterjedését és alaprajzi elrendezését. A második építési szakaszban - a torony megtartásával - a teljes plató területét magába foglaló vár épült fel.

95 A szabálytalan, a nyugati felén lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú várnak övezőfalát közvetlenül a meredek sziklafelszínre építették. A várfal és a plató nagyjából vízszintes része közötti mélyedéseket a domb szoknyájának magasságában kialakított övezőárokból nyert agyaggal, valamint a szikla megfaragásakor keletkezett máladékkal töltötték fel. A várfal északi és keleti szakasza előtt egy keskeny, „L" alakú lakószárnyat építettek. A várfalaknak támaszkodó, a torony keleti falához csatlakozó lakóépületnek szintén nem ismerjük