Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása
14. kép A 14-15. századi vár - Szekér György rekonstrukciós rajza eredeti magasságát, de ebben az esetben is feltételezzük, hogy az legalább kétszintesnek épült meg (egy alépítményként működő szint és egy lakószint). Ugyanígy a terek számát illetően sem rendelkezünk biztos ismeretekkel. Mindazonáltal - figyelembe véve a szárny alapterületét - úgy véljük, hogy szintenként legalább három helyiséggel kell számolnunk. A helyiségeket mázatlan kályhákkal fűtötték ki. A lakószárnyat nyugat felől lezáró - a torony fala mellé épült -, észak-déli irányú, feltehetően a déli várfalba is becsatlakozó keskeny fal egyúttal az udvart is határolta. A lakószárny, a torony, az említett, keskeny fal, valamint a déli várfal határolta udvar északi felében alakították ki a ciszternát. Nem ismerjük a vár bejáratát, de annak legvalószínűbb helyét - figyelembe véve a topográfiai viszonyokat is - a várfal délnyugati oldalán képzeljük el, talán éppen a két külső támpillér közötti szakaszon. 96 (14. kép) A Zagyvafői család kihalása után a koronára háramlott várat (és feltehetően tartozékait is) Zsigmond először Keszi Lászlónak és Kálnai Ettre Mihálynak, majd hamarosan - a zálogösszeg kifizetésének fejében - Ozdögei Bessenyő Pálnak zálogosította el. Amikor azonban az Ozdögeiek a király kérésére továbbadták a várat, azt már elhagyottnak mondják, amint ez egy 1435-ös oklevélből is kiderül. 98 Az elhagyott és lakatlan várat, nem tudjuk pontosan, hogy mikor, de nagyjából a század közepe táján, a husziták szállták meg. Annyi bizonyos, hogy már 1457-ben a „zagyvafői csehek" erőszakoskodásairól hallunk 99 , és innét indították 1460-ban a husziták azt a támadást, amely alkalmával Salgó várát elfoglalták. 100 A régészeti kutatás során nem sikerült olyan reálrégészeti bizonyítékot találnunk, amelyet a husziták építkezési tevékenységével hozhattunk volna kapcsolatba. Ennek ellenére valószínűnek tartjuk, hogy a vár 15-20 évig tartó lakatlanságának következményeként az épületek állagán végbement természetes „lepusztulás" mindenképpen megkövetelhette - ha csak minimális szinten is — bizonyos javítási és karbantartási munkálatok elvégzését. Azonban a vártól északnyugatra, a dombnak alacsonyabban húzódó, keskeny nyúlványára épített - árokkal és palánkkerítéssel védett objektum építését minden kétséget kizáróan a husziták tevékenységéhez köthet-
