Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

támaszkodó tetőszerkezet áll. A torony alatti gótikus kókeretű ajtónyílásban festett, betétes korai barokk ajtólap, rajta 1637-es évszám. Gazdagon faragott barokk oltára 1749ből származik faragott barokk padjai vannak. A diadalív déli oldalán középkori kő alapzaton falazott barokk szószék A szentély északi falában késő gótikus szentségtartó fülke restaurált maradványa. A karzat alatt a legutóbbi helyreállítás alkalmával előkerült középkori kőtöredékek láthatók. Középkori és kőből faragott tetőszerkezete országos viszonylatban egyedülálló emlék. Az írott adatok 1372-tól említik a berhidai Szt. Péter-templomot, alaprajza és román kori részletei alapján azonban a 13-14. század fordulóján épített késő román falusi templomok közé sorolható. A hajó boltozatának elsó zárókövén levő címer alapján gótikus átépítése Hunt-Pázmány nembeli Demeter személyéhez fűzhető, aki 1387 és 1391 között volt veszprémi püspök. A 16. század második felében vastag kőfallal körülvéve megerősítették ennek a 18. században visszabontott alapjai láthatók a templom körül. A 16. századtól 1759-ig a protestánsok használták. l963-64-ben tárta fel és állította helyre az OMF. (Védett műemlék.) Ref. templom, Kálvin tér. Egyterű és téglalap alaprajzú, bejárata előtt alacsony toronnyal és azon kevés barokk részlettel épített torony áll. A toronyaljba vezető kapu szemöldökén az 1768-as évszám, felette egy kőlapon latin felirat. A hajó jobb oldalán falazott szószék afelett barokk hangvető. Egyszerű barokk padok és kétoldalt famellvédes karzatok. A szószék melletti kótáblán 18 soros magyar felirat arról, hogy a berhidai reformátusok 1764-ben folyamodtak Mária Terézia királynőhöz építési engedélyért és annak birtokában 1768-ban építették templomukat. (Műemlékileg védett.) Ref. templom, Kiskovácsi. A telek hátsó részében levő kisméretű épület egyetlen hosszúkás térből áll, nyugati végén kétemeletes, órapárkányos, hegyes sisakú toronnyal, azon erőteljes késő barokk vakolatarchitekturával. A torony alatti kapu szemöldökén 1792-es évszám. Síkmennyezetes, jelentéktelen belsejében falazott, hangvetős szószék. II. József türelmi rendelete nyomán 1792-ben építették egy 1747-ben sárral tapasztott sövényből készült templom helyén. (Műemlékileg védett.) CSAJÁG Ref. templom. Az épület tömegéből kiemelkedő homlokzati toronnyal épített teremtemplom, sokszögű végződéssel. Három csehsüvegboltozatos belsejének megfelelően oldalhomlokzatain íves fülkék vannak ablakokkal, bejárati homlokzatán a torony szélességében, dór lizénás középrizalittal, közepén kőkeretes kapuval és afelett íves ablakkal, fent konzolsoros timpanonos főpárkánnyal (29d. ábra). Az íves oromzaton álló torony testén ión lizénákon órapárkány és azon törtvonalú bódogsisak. Belseje mindkét végén 2-2 oszlopon háromívű falazott karzat, a jobb oldalon falazott szószék, berendezésében sima vonalú barokk padok. Csajág a középkorban is egyházas hely volt, templomát 1345-tól említik. A tihanyi múzeum kőtárában őrzött és a templom küszöbe elől 1964ben felemelt, fonadékdíszes kőlap tanúsága szerint Csajág középkori templomát jóval előbb, a 12. század végén vagy a 13. elején építették. A reformátusok által használt épü-