Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

let még 1748-ban is toronyból, hajóból és szentélyből állott, tehát középkori volt. Helyére 1809-ben épült a mai, késő barokk templom. CSOPAK Ref. templom. Homlokzat előtti toronnyal épített, téglalap alaprajzú, négy csehboltszakaszos teremtemplom déli előcsarnokkal, külsején egyszerű késő barokk vakolatarchitekturával. 1800-ban épült kétemeletes tornyán klasszicizáló sisak. Belsejében falazott szószék és barokk padok. (Műemlékileg védett.) Kövesdi templomrom, Kossuth Lajos u. 41. A község déli részén, a vele egyesült Kövesd falu középkori egyházának romja. A fallal kerített üres telken egyhajós, egyenes szentélyzáródású román kori templom maradványai, magasan megmaradt falai részletek nélküliek (9b. ábra). Déli kőkeretes kapuja durván megfaragott tömbökből készült. A hajó nyugati végén a három-három gerendalyuk az egykori fakarzat helyét jelöli, északkeleti sarkában mellékoltár csonkja, szentélyében falazott oltáralapozás. Kövesd falu Szt. Miklós-egyházáról 1312-ból tudósít az első adat, még 1550-ben is működő plébánia volt. 1798-ban, temploma építése előtt a református gyülekezet kérte, hogy újjáépíthesse. 1861-ben Rómer Flóris majdnem épségben állónak írta le. Később lakóház épült eléje és a romból istálló lett. 1966-67-ben az OMF konzerválta a romokat. (Műemlékileg védett.) Ranolder-kastély, Kishegy u. 12. Egyemeletes, földszintjén nyitott, tízíves árkádsor, nyolc ablaktengelyes emeletének közepén pártázatos, saroktornyos rizalit. Bal oldalán modern szárnnyal összekötött, háromszintes torony. Ranolder János veszprémi püspök 1861-ben építtette nyaralónak Szentirmay József tervei alapján, romantikus stílusban, belsejében kápolnával. Homlokzatát eredetileg szobrok és kőfaragványok ékesítették amelyek nyomtalanul eltűntek. (Műemlékileg védett.) Harangtorony a község közepén. Egyszerű sátortetővel fedett késő barokk építmény, nyugati oldalán az egykor ott állt középkori templom csatlakozásának nyomaival. A templomot, amelyet 1751-ig a reformátusok használtak 1778-ban Szt. István király tiszteletére szenteltnek írták. 1861-ben Rómer még egyenes szentélyzáródású, északi oldalán sekrestyével épített Árpád-kori épületnek írta le. 1890-ben bontották le, életveszélyes állapota miatt. Védett népi műemléki lakóházak és főleg szőlőhegyi présházak (Bereghát, vincellérház, Kishegy u. 11., Palóznaki u. 27., 19., Kisfaludy u. 28. vízimalom). A Füredi u. 5. számú présházban népies freskók maradtak meg a Füredi u. 7. klasszicista lakóház, déli homlokzata közepén négy dór oszlop által tartott, timpanonos portikusszal, 1820 körül épült nyaralónak. A Füredi út 87. a Budai-villa, ugyancsak klasszicista, 1830 körüli nyaraló, négypilléres, timpanonos tornáccal. A Kossuth Lajos utca épületei közt a 27. számú védett présház, az 58. számú pedig a 19. század második felében épített,