Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

relmi rendelete után kapták vissza. 1739-ben és 1806-ban folytattak rajta építkezést, jelenlegi alakját 1820-ban kapta. Ekkor Strakovits Sebestyén veszprémi kőművesmester és Fogt József ácsmester tervei alapján Kriska József kőműves építette. 1844-ben emelték meg tornyát, amelyen múlt század végi sisak van. (Védett műemlék.) Református lelkészlak, Táncsics u. 13. Kis előkert mögött barokkos oromzatú, az utcára merőlegesen épült földszintes lakóház, udvari oldalán boltozott, árkádos tornáccal. Valószínűleg azonos azzal a korábbi paplakkal, amelyről azt vallották 1748-ban, hogy az egykori plébánia romjaiból épült 1687-ben. Mai formájának építési idejét az oromzaton olvasható 1834-es évszám jelzi. R.k. templom. A Táncsics utca térré szélesedő keleti végén egyhajós, nyugati toronnyal és keskenyebb, egyeneszáródású szentéllyel, annak északi oldalán sekrestyével épített késő barokk templom (28d. ábra). Főhomlokzatán és órapárkányos, íves sisakkal fedett tornyán egyszerű vakolatsávos architektúra van. Belsejében eklektikus oltár és padok, kórusán romantikus orgona. A kapu feletti évszám szerint 1819-ben épült egy korábbi kápolna helyére, amely 1774-ben már létezett. (Műemlékileg védett.) Zsindelyes csárda, Táncsics u. 25.) Szabadon álló egyemeletes, mindkét végén kontytetós épület. Keleti homlokzatának közepén széles kosáríves nyílás mögött előtér és pince, felette kettős dór oszlopokon vízszintes áthidalású fedett tornác. (Műemlékileg védett.) Nepomuki Szt. János-szobor a Táncsics u. 22. kerítésén. Művészi igényű barokk alkotás, amely az egykor itt ívelő hidat díszítette és ma a 18. századi, árkádos udvarú, egykori plébániaház kerítésén található. A Fő u. 31. számú lakóház 1854-ben, a Kossuth Lajos u. 16. számú 1851-ben épített, tornácos, védett népi műemlék. A Kossuth Lajos u. 40. az előbbiekhez hasonlóan az utcára merőlegesen épített nádfedelű lakóház, lecsüngő udvari eresze alatt kerek oszlopokon nyugvó négyívű tornác, utcai oromzatán az 1862-es évszám. BALATONSZŐLÓS Ref. templom. Kőkerítéssel körülvett telek belsejében téglalap alaprajzú, keletéit teremteplom, déli oldalán támpilléres, egyszerű sisakú torony áll. A torony alján nyitott előtér, amelyből kőkeretes gótikus kapu vezet a csehsüvegboltozatokkal fedett templomtérbe. Az 1978-ban az OMF által folytatott kutatás és az azt követő helyreállítás során előkerültek a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentély alapfalai, a templom nyugati és déli oldala előtt pedig az egykori kerítófal nyomvonala. Szőlősön 1313-ban még fából épített Mária-kápolna állt. 1343-ban ez már ecclesia, vagyis plébániatemplom volt, tehát feltehetően e két időpont között építették át kóépületté. A 16. században elpusztult templomot a török kiűzése után a reformátusok állították helyre. 1796-ban boltozták be a középkori szentély lebontása után egyetlen térré alakított belsejét, és a 19.