Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A romantika és az eklektika
pedig az elmúlt évtizedekben lebontott zsinagógát emelte a pesti Zitterbarth Mátyás. Keszthelyen 1862-ben már állt a Balaton u. 17. számú romantikus villa és ebben az időben épült a Rákóczi tér 14.számú, eredetileg földműves iskolának emelt épület. A somogyi oldalon az 1862-re megindult Déli Vasút állomásai közül átalakítva ugyan, de áll még a siófoki és a balatonszentgyörgyi, mindkettő fából készült, lombfűrészdíszes várótornáccal. Ezek a tornácok az 1850 után Magyarországon először a Budai-hegyekben épített nyaralókon jelentek meg azon az akkor „svájci villa"-nak nevezett épülettípuson, amelynek divatja éppúgy Ausztriából jött, mint ahogy a Déli Vasút épületeit is bécsiek, Wilhelm von Flattich építész és Carl Etzel mérnök tervei alapján építették. A svájci villák divatja elsősorban a Balaton közkedvelt nyaralóhelyén, Balatonfüreden terjedt el. A tihanyi apátság 1866-ban kért és kapott engedélyt házhelyek parcellázására. A füredi villaépítés ennek hatására indult meg a következő esztendőben. Az apátság építési feltételei közt figyelemre méltó módon előírták, hogy a terveket előre be kell mutatni és az engedélyt követően az építést azonnal meg kell kezdeni, valamint azt is, hogy a nyaralók kertben, szabadon álló épületek legyenek. Az első volt a közismert Blaha-villa, amely még a késői klasszicizmus jegyeit viseli főhomlokzatán. Az 1868-ban megépült Ecsy-, Huray- és Kocsi Horváth-nyaralókon jelentek meg a romantikára jellemző díszítőelemek köztük a jellegzetes, fűrészelt díszű fatornácok. Az 1869-ben felépült Dőry-villa a gótizáló romantika nagyméretű, az 1870-ben elkészült Jókai-villa pedig a korai eklektika egyik első emléke. A fürdőtelep beépítése az 1870-80-as években gyors ütemben folytatódott. Romantikus és korai eklektikus homlokzatokat kapott sok korábbi, barokk és klasszicista középület. 1865-66-ban létesítették a parti sétányt. 1866-ban készült százöles fahíd végénaz első, négytornyos, romantikus balatoni fürdőház, amelyet 1889-ben váltott fel a Czigler Győző építész által tervezett, majd 1945-ben leégett fürdő. 1874-77-ben folyt az emeletes Gyógy terem építése étteremmel és szállodával. 1878-ban új gyógyfürdő épült, 1880-ból származik a ma kórháznak használt Ipoly Szálló épülete. A vitorlás sport meghonosodásával 1886-ban a Balaton-parti Jacht-klub házát Hauszmann Alajossal terveztették meg (24. kép). 1880-ban alakult önálló községgé az addig csak hegyközség Balatonalmádi. 1875-ben már volt hajókikötője. A part mentén, főleg azonban az Öreg-hegyre felkúszó domboldalon ekkor indul meg a nyaralók köztük sok lombfűrészes tornácú villa építése. A déli parton az 1875-ben megindult állandó gózhajóforgalom Siófok további fejlődését biztosította. 1878-ban már itt is százszemélyes fürdőház állott a Balaton vizén. Sűrítették a Déli Vasút állomásait, megkezdődött a partrendezés mindenütt. Siófok 1885től népesült be villákkal, 1893-ban lett hivatalosan is fürdőhely. Ekkor épült fel Ray Rezső tervei alapján a Sió- és a Hullám Szálló. A kőröshegyi Széchenyi-uradalom 1895-ben parkosította a Földvárpusztához tartozó partszakaszt, ahol ekkor 78 villatelek volt. Először a birtokos család több tagja épített magának villát, és felépült a Kupavezér Szálló eklektikus épülete. 1898-ban szabályozták a vízvezeték és a közvilágítás építését és fürdőházat építettek. Az 1887-ben megépült balatonszentgyörgy-keszthelyi és az 1901-ben meginduló északi, Tapolcáig közlekedő vasútvonal a veszprémi és a zalai falvak fürdőhellyé alakulását, újabb nyaralótelepek keletkezését indította meg.
