Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A 20. század
A tó déli partjától távolabbi vidéken a romantika és a korai eklektika korában a nagyüzemi gazdálkodást folytató nagybirtok központjain újabb kastélyok és kúriák épültek. Zala korábbi udvarházát 1879-ben bővítette új szárnnyal és műteremmel a festő Zichy Mihály, valószínűleg saját terve alapján. A közeli Gyugyon valamivel korábban épült fel a nagyméretó Kacskovics-kastély, Szólósgyörökön és Szólőskislakon a Jankovich család kastélya, illetve kúriája, Somogyváron a Széchenyiek, Kéthelyen a Hunyadyak szintén nagyméretű kastélya. Az eklektikus kastélyok sorát az Ybl Miklós tervei alapján épített marcali Széchenyi-kastély zárja. Ybl Miklós nevéhez fűződik a keszthelyi Festetics-kastély mellé épített eklektikus lovarda. A század végének legnagyobb eklektikus építkezése itt, Keszthelyen a kastély 1883-ban kezdődő teljes átépítése'volt. A hercegi rangot kapott Festetics Tassilo bécsi tervezőkkel, művészekkel és mesterekkel építtette fel kétszeresére bővített kastélyát, angol szakértővel terveztette annak parkját. A kastély külsején és belsejében az eredeti barokk architektúra a német késő reneszánsz nehézkes és a franciás rokokó könnyed formavilágával keveredik tornya a drezdai Zwingert, új szárnya a bécsi Belvederét idézi. Az első tervet kialakító Viktor Rumpelmayer és az ót követő Haas és Paschkisch építészek az 1887-ig tartó építkezés során a Balaton környékének legnagyobb szabású eklektikus emlékét hozták létre a torony lófékezó szobrait alkotó Joseph Probst bécsi szobrász és még sok művész segítségével. A 19. század második felének emlékei közé a szélsőségesen romantizáló balatonszemesi Bagolyvártól, a balatonszepezdi romantikus Sebestyén-kastélytól és a veszprémi egykori püspöki jószágkormányzóság Schmal Henrik által e század első éveiben emelt romantikus épületétől a pusztaszemesi magtárig sokféle épület sorakozik még a Balaton mindkét partján, köztük sok új és átalakított templom, városi és falusi középület, polgárház és falusi lakóház, népi műemlék A 20. század Századunk építészetének első stílushulláma, a szecesszió is nyomot hagyott a tó környékén. Az első világháborúig a két parton és az amögött fekvő vidéken üdülők villák szállodák és más középületek épültek a szecesszió és nem egyszer az azzal keveredő késői eklektika formanyelvén, mint többek között Fischer József bélatelepi szállodája 1903-ban, a balatonföldvári, Ray Rezsó által tervezett Klubház 1905-ben, Kismarty-Lechner Jenő siófoki Horváth-nyaralója 1909-ben, Rerrich Béla balatonvilágosi, 1914-ben készült Peitsik-villája, vagy az 1920 körüli balatonföldvári és a révfülöpi hajóállomás. A századelő építészetéből műemléki védelmet csupán a balatonföldvári kikötő 1910ben készült korai vasbeton hídja és egy Balatonfenyvesen levő, 1911-ben épített szivatytyúház és vízemeló ipari emléke élvez. A városokban, különösképpen a megyeszékhely Veszprémben vagy a központi fekvésű Keszthelyen épült közigazgatási és kereskedelmi épületek szállodák üzletházak, iskolák, lakó- és bérházak közül kiemelkedő értéket képvisel Medgyaszay István veszprémi színháza és múzeuma. A kettő közül az 1907-1908-ban készült színház országos
