Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A klasszicizmus kora

ner Ferenc, Fóka Antal ácsmesterek, nem utolsósorban pedig a parkokat tervező és építő Carl Mussely főkertész. Külön említésre méltó a Keszthelyen változatlanul továbbra is működő kőfaragók Balaton körüli tevékenysége. Vezetőjük eleinte a városban 1796-ban polgárjogot nyert Zitterbarth József, a Kismartonból vagy környékéről, a reformkori Pestet építő Zitterbarth János és Mátyás családjából származott. Műhelyének akkora híre volt, hogy az ott 1824-ig megforuló legények közt nemcsak hazaiak, hanem salzburgiak, bécsiek, prágaiak, potsdamiak is voltak. A műhelyből kikerült szobrok, útmenti keresztek és síremlékek Sümegig Örvényesig, a somogyi oldalon Szőlősgyörökig megtalálhatók. Zitterbarth utóda, Kugler Mihály 1822-től dolgozott Keszthelyen nagy műhellyel, amelynek működési területe nyugatra Sárvárig és Szombathelyig, a Balaton mentén Tihanyon át Vörösberényig, Somogyban Két hely ig és Buzsákig, északra pedig a bakonyi Városlódig terjedt. Festetics György Helikon-körének szellemi vezéralakja Kisfaludy Sándor volt, aki 1809-1810-ben építtette át klasszicista formákkal sümegi házát, példát adva az ott lakó nemesség és vagyonos polgárság házainak építésére. Egy évvel később, 1811-ben emeltette niklai kúriáját a kör másik neves tagja, Berzsenyi Dániel. Kisfaludy Sándor volt a vezető egyénisége a Keszthely melletti másik szellemi központnak, Balatonfürednek. Itt épült fel az ő szervezése nyomán 1831-32-ben az első magyarországi kőszínház, amelyből csak dór homlokzati oszlopainak töredékei maradtak meg. A Füreden tömörülő politikusokból, írókból, művészekből alakult ki az az itt nyaraló társaság, amely itt készítette elő az 1825. és az 1836. évi országgyűlések reformjavaslatait, és amelynek ezekben az években Széchenyi, Wesselényi és Kossuth is tagjai voltak. Ennek a körnek a mozgalmai indították meg a balatoni gőzhajózást és a balatoni fürdőéletet. A színház megépítését követően, 1834ben Packh Jánossal, az esztergomi bazilika építészével készítettek tervet a Gyógytér rendezésére, az ott álló épületek bővítésére, továbbépítésére, valamint egy templomra, amely azonban nem valósult meg. 1835 és 1837 között ugyancsak Packh tervei alapján új fürdő épült lóvontatású vízemelő géppel és szobánként folyóvízzel. Az építkezések sorát a fürdőtelep fő utcáját lezáró Kerek-templom építése fejezte be 1841-1846-ban a győri Fruhmann Antal tervei szerint (31. ábra és a 21. kép). A füredi Savanyúvíz nyaralótelepének gyors fejlődésére jellemző, hogy 1844-ben már lámpákkal megvilágítható sétatere volt. 1846ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy számára kikötőt építettek. A klasszicizmus emlékei Keszthely kör31. ábra Balatonfüred, a Kerek-templom alaprajza