Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A klasszicizmus kora

úgy látszik, nem nyerte meg megbízója tetszését, aki 1799-ben Rantz János Györggyel új tervet készíttetett. Az 1804-ig tartó átépítést végül ismeretlen, harmadik terv alapján valósították meg megközelítően sem azzal az igényes, nagyszabású homlokzatformálással, amelyeket Rantz rajzai ábrázolnak. Az átépítés eredménye a könyvtárat és a kápolnát magába foglaló kétemeletes hátsó szárny. Mesterei részben helyi, részben bécsi és zágrábi iparosok és művészek másrészt pedig a szombathelyi székesegyház 1799-ben megszakadt építéséről ide irányítottak. A könyvtárbelső berendezése a keszthelyi Kerbl János asztalos műve (20. kép), a kófaragómunkát a helybeli Zitterbarth József végezte. A kápolna márványozását Martin Gigl zágrábi stukkátor, a márványburkolatot Giovannai Battista Cristofolli szobrász készítette tatai és bakonyi kövekből. Az oltár és a padok mesterei a bécsi Augustin Robatz és a szombathelyi Wielandt József szobrász, valamint Irsabek Vencel keszthelyi asztalos. 1799-ben ajánlotta fel szolgálatait Festetics Györgynek az addig szintén Szombathelyen dolgozó Vathner Mátyás pápai stukkátor. A kastély mögött ekkor, a század végén alakították át az addig franciás parkot angolkertté. Valószínűleg ebben állt az a „Mutató Ház", amelyet 1793-ban „Fráter Seraphinus Pictor" domonkos szerzetes díszített képekkel. A klasszicizmus kora Festetics György 19. század elejéig tartó építkezései vezetnek át a klasszicizmus korának építészetébe. Ennek egyik első emléke éppen Keszthelyről származik, s ez a kastélypark görög templomot utánzó oroszlános kútja, Joseph Klieber bécsi szobrász alkotása. Magán a kastélyon és Keszthely városképén egy-két polgárháztól eltekintve kevésbé hagyott nyomot a klasszicizmus. A város a Festetics uradalmon keresztül azonban ebben a korban is jelentós művészi központ maradt, egyrészt messze környéken dolgozó mestereinek munkássága, másrészt a Festetics György személye körül kialakult szellemi és irodalmi kör tagjainak építtető tevékenysége nyomán. Keszthelyen 1801-ben épült fel a Georgikon, az ország első mezőgazdasági főiskolája, amelynek ünnepélyes megnyitásán József nádor is részt vett. A Georgikonhoz Festetics György külön gazdaságot csatolt, belső majorsággal, amely ugyancsak a század első éveiben épült ki. Két évtizeddel később, 1830 körül és már Festetics László korában nyerték el mai, klasszicista alakjukat a fenékpusztai majorság az uradalmi ménes központjának épületei. 1820 körül építették Vonyarcvashegyen, az uradalomhoz tartozó szőlőben a ma Helikon Taverna elnevezéssel móködő présházat és pincét. A községben ugyanakkor épült fel a templom és Gyenesdiáson 1826-ban a temetőkápolna. Mindkettő dór oszlopos, timpanonos homlokzatával a Balaton környékének első, jellegzetes klasszicista temploma. A Keszthely környékén található 19. század eleji épületek még ekkor is az uradalmi építési iroda köréből kerültek ki. Terveiket Rantz János György utódjai, Szájdensvartz János föinzsellér és Kehrn Vilmos mérnök készítették. Mellettük az 1830-as évekig sok más, beosztott szakember dolgozott a Festetics-birtokok építkezésein, mint a tervrajzokat aláíró Johann Czizer és Johann Gáspár Müller mérnökök Carl Reiche segédépítész, Dürrich rajzoló, Dauck Vince, Fok Antal, Lang Mátyás kőművesmesterek, Lichtenwal-