Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A barokk stílus kora
és Franz Xaver Niedermayer ácsmester. 1795-ben felépült a később Hermina-udvarnak nevezett postaállomás és az Arácsra vezető úton az Esterházy család háza. 1798-ra készült el Szentgyörgyi Horváth Zsigmond nagyméretű, 105 szobás háza, Füred első üdülőépülete. Az első tervet ehhez is Krauss János készítette még 1789-ben, végül azonban 1795-tól a kőszegi Trimel Ferenc kőművesmester terve nyomán épült meg. 1800-ban Lechner Mátyás terve alapján épült fel az új ivókút. 1810-ben már állt a Nagyvendéglő, 1821-ben az első kórház, 1822-ben pedig a Balaton az első fürdő. Erre az időre a nyaranta nagy forgalmú, közismert fürdótelepnek étterme, kávéháza, táncerme volt. A Balaton környékének legrégibb, népi műemlékként számontartott falusi házai, szólőbeli présházai és pincéi is a 18. század utolsó évtizedeiből származnak Vörösberénytől Keszthelyig főleg a szólók között találhatók késői barokk épületek parasztgazdák egyszerű présházaiktól a nagybirtokhoz tartozó pincékig, kápolnákig. Külön csoportot alkotnak a nagybirtok gazdasági épületei, köztük egy-egy csoportban olyanok mint Tihany, Szántódpuszta vagy a keszthelyi Georgikon épületei. A Keszthelyen és a hozzá tartozó uradalmakban 1768-ig Festetics Kristóf által folytatott rendkívül sokrétű építkezést az 1772-ben grófi rangot nyert Festetics Pál kamarai elnök, Mária Terézia kedvelt udvari embere még nagyobb szabású építkezésekkel folytatta. Hofstädter Kristóf uradalmi építész 1769-70-ben a kastély bővítéséhez új tervet készített, mielőtt azonban annak építéséhez kezdtek volna, Pál gróf Hofstädter terve alapján a korábban Fertődön is dolgozó Stephan Gabriel Steinbock bécsi udvari szobrásszal elkészíttette apjának a ferences templom szentélyében elhelyezett síremlékét. A kastélyon az új terv szerint meghosszabbították a szárnyakat és azok végén kétemeletes, kihajló további szárnyakat emeltek. A tervből homlokzati rajz is maradt, ez egyszerű és kissé száraz vakolatarchitekturával elképzelt, manzárdtetős, bár a korábbinál nagyszabásúbb épületet ábrázol. Az átépítés 1772-ig el is készült, ezután szerezték be Pozsonyban és Bécsben az új, rokokó berendezést. A kastély bővítésével egyidejűleg nagyobbították a hozzá tartozó parkot, amelyet valószínűleg ekkor toldottak meg vadaskerttel. A gazdagodó, polgárosodó váróban Hofstädter 1776-ban készített terve alapján felépült az első szálloda, 1773-ban az emeletes városháza, 1780 körül a jelenlegi tanácsháza első szakaszaként emeletesre az akkor vármegyei ház, előtte 1770-ben felépült a Szentháromság-szobor. 1775-ben állították helyre a Szt. Miklós-templomot, és nyitották megmellette a temetőt. 1780 után a város gazdag zsidó kereskedői számára az uradalom zsinagógát emelt. Festetics Pál és veje, Széchényi Ferenc alapítványából 1778-ban indult meg egy irgalmas rendi nagy kórház tervezése, amely azonban nem valósult meg. Felépítéséhez két terv is született, az egyiket Carl Römisch kamarai építész, a másikat pedig Johann Georg Rantz, 1783 után Hofstädter utódja készítette. A később Rantz János Györgynek nevezett építőmester 1804-ben bekövetkezett haláláig Festetics György építésze. Az uradalmi építési hivatalt vezető Sebestyén János mérnök keze alatt ő készítette a Festetics-birtokok utolsó késő barokk épületeinek terveit. Festetics György a század utolsó éveiben keszthelyi kastélyának átalakításába kezdett. Tervezésére Bécsből hívott szakértőt Andreas Fischer akadémiai professzor személyében. 1798-ban járt Keszthelyen, és a kastély átépítéséhez két tervet készített. Műve,
