Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A török-kor
18. századi kapuja fölé beépített címeres kő azt bizonyítja, hogy 1636 előtt Lengyel Boldizsár építkezett a váron. Az ekkor már egyre nagyobb tért hódító barokk stílusnak a Balaton környékén a legjelentősebb építkezési színtere ebben az évszázadban is Sümeg volt. Széchényi György püspök 1648 és 1658 között nemcsak a várban folytatott számottevő építkezést, hanem fallal vette körül a vár alatti várost és abban saját részére kúriát, melléje pedig kolostort és templomot emeltetett az általa ide telepített ferenceseknek. A várban, a reneszánsz stílusban átalakított palotaszárny elé árkádos, boltozott folyosó épült, kőbábos korlátú lépcsővel. A három évtizeddel ezelőtti feltárás a vár több helyén talált nagy mennyiségű, 1649-es évszámú téglát, amely főként az épületek beomlott boltozataiból származott. Történeti adatok nem bizonyítják, csupán feltételezhető, hogy a mostani kastély nyugati szárnyának középrésze helyén álló, emeletes püspöki házat, amelynek részletei az 1960-ban a helyreállítás során kerültek elő, Széchényi építtette. Az egykor várost övező lőréses kőfal több hosszú szakasza és két kerek bástyája ma is áll. Múlt századi adatok szerint a Szt. István térnek a Kossuth utcába torkolló szakaszán volt a város kapuja. Az építtető püspöknek egykor e kaput díszítő, 1657-es évszámú címerét ma a Kisfaludy Múzeum őrzi. A fallal kerített város legmagasabb helyén, a 18. századi formákat mutató ferences kolostorban csupán annak tömege és templomának belső tere, ill. néhány részlete utal az 1650-es években ott folyt építkezésekre. A megmaradt ország nagyobb részéhez hasonlóan a 17. századra a Balaton környékének lakossága is protestánssá lett. Vallásszabadságát, különösképpen a végváriakét a Bocskai-szabadságharcot követő békék és az azokat megerősítő törvények biztosították. A dunántúli református egyházkerület központja a veszprémi várban volt, ahol már az előző században is volt templomuk a protestánsoknak. Ennek helyére 1629-ben új kőtemplom épült. Egy év múlva, amikor a várba visszatért az újjászervezett káptalan, számára Sennyey István püspök a rombadőlt székesegyház épségben maradt gótikus szentélyét hozatta rendbe. A püspöki templom legalább egy részének újraszentelése a katolikus egyház újjászervezésének kezdetét jelentette ezen a tájon. A ferencesek betelepítése Sümegre és kolostoruk felépítése része volt a gyorsan terebélyesedő ellenreformáció mozgalmának. A jezsuita rend szellemi vezetésével megindult visszatérítő munkát a hódoltság határán és magában a hódoltságban a török által is megtűrt ferencesek végezték. A század közepétől a sümegiek Tihanytól Zalavárig járták a végeket és a falvakat a veszprémi püspök részben pedig az ekkor már katolikus végvári kapitányok védelmében. 1680-tól a rend Veszprémbe telepített kolostora segítette őket. Sümeg és Veszprém mellett az ellenreformáció harmadik központja Keszthely volt. A vár kapitányi tisztjét is betöltő földesurai a végvárrá alakított középkori ferences kolostor templomát visszaadták eredeti rendeltetésének. 1647 körül készült korai barokk új főoltára, 1678-ban pedig Sennyey István veszprémi püspök állíttatott újabb oltárt. A harcias ellenreformátor Széchényi György püspök és vezetésével Sümeg várőrsége a török elleni harcban is tevékenyen részt vett. Zrínyi Miklósnak és a Kanizsával szembeni végek generálisának Batthyány Ádámnak társaként Széchényi püspök maga is fegyverrel a kezében irányította a Balatontól nyugatra elterülő országrész védelmét. Közben újjászervezte püspöksége javainak gazdálkodását, és falvakat telepített újra. A
