Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A török-kor

hadai Veszprém és Somogy megyében nagy pusztítást végeztek. 1532-ben a Kőszeg felé vonuló szultáni sereg Zalát égette fel. A János király nevében Veszprémet megszálló Bodó Ferenc seregétől 1527 nyarán a püspök veszprémi alispánja és egyben sümegi várnagya, Csoron András vette be a várat, aki azt 1529-ben sikerrel védte meg a S zápolyai párt ostroma ellen. A Sümeg és Veszprém várait, a püspökség birtokait és 1530-tól Tihanyt is kezében tartó Csoron hamarosan Ferdinánd király zalai főispánja. Befolyását a Balaton egész északi partvidékére, sót a püspökség és a káptalan birtokainak kezelőjeként Somogy megye egy részére is kiterjesztette. Ott viszont az ugyancsak Ferdinánd-párti Török Bálint építette ki uralmát. A nyílt háború Török Bálint átállását követően, 1536-ban robbant ki a Balaton környékén. A két király pártjai közt folyó háborút tovább bonyolította a főurak egymás ellen vívott harca. Török Bálint dunántúli főkapitányként János király nevében sorra foglalta el a várakat birtokközpontjai, Szigetvár és Pápa között, köztük Somogyvárt, Öreglakot, Szigligetet. Veszprémet is ostrom alá vette, de azt a Ferdinánd pártján levőknek sikerült felmenteniük 1537-ben Ferdinánd parancsára Csoron András Sümeg várát átadta a püspükséget birtokba vevő Kecsethy Mártonnak aki a következő évben onnan kiindulva Tátika várát foglalta el a Gersei Pethóktől. A kor jellemző alakja a Balatonhoz közeli Várpalotából messze messze környéket kirabló és fosztogató Móré László, akit 1533-ban a két király közös erővel ostromolt ki várából. 17. ábra Szigliget vára a török korban. Rekonstrukció.