Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - IV. Balatonszentgyörgytől Fonyódig

MARCALI R. k. templom, Rákóczi u. Nyugati bejárati homlokzata előtt erőteljes barokk torony órapárkánnyal és falazott sisakkal. Hatboltszakaszos és támpilléres hajója középkori, 1738-ban készített fiókos dongaboltozattal. Csehsüvegboltozatos magasabb szentélye újabb kori. Marcali Arád-kori templomos hely volt, papjairól a 14. századi pápai tizedjegyzékek tudósítanak. Szt. Ányos itteni plébániatemplomát 1455-ben említik. A mezővárosi rangú településnek 1494-ben plébániai iskolája volt. A hódoltság korában török közigazgatási központ, temploma nem pusztult el. 1722-ben szervezték újjá plébániáját, valószínűleg a templomot is ekkor építették át először. 1748-ban nagyon réginek mondták. 1897-ben és 1910-ben bővítették. Az 1970-ben végzett helyreállítást megelőző falvizsgálat megállapította a hajó középkori voltát és azt, hogy az a 15-16. század fordulóján épített késő gótikus teremtemplom volt, háromboltszakaszos hajóból és ugyanolyan hosszú szentélyből állott. (Műemlékileg védett.) R. k. plébániaház, Rákóczi u. 3. Földszintes, hosszú barokk épület, magas nyeregtetővel a 18. század közepéről. (Védett.) Széchenyi-kastély, Széchenyi u. 17. Ybl Miklós tervei alapján 1912-ben átépített, 18. századi barokk kastély, U alaprajzú, középfolyosós, belseje a jelenlegi kórházi felhasználás miatt teljesen átépült. Főhomlokzatának közepén három ablaktengelyes, erkélyes rizalit, amelyhez kétoldalt négy-négy tengelyes szárnyak és azok végén újabb háromtengelyes sarokrizalitok csatlakoznak, a kiemelt homlokzati szakaszok felett manzardtetővel. (Műemlékileg védett.) R. k. templom, Nagygomba, Táncsis u. Kisméretű, egyhajós, keleti oldalán íves szentélyű templom, nyugati karzata felett hegyes sisakú toronnyal, egyszerű barokk homlokzattal. Belsejét laposívű csehsüvegboltozatok fedik. A Marcalival egyesített falunak a középkorban önálló plébániája volt, papja a 14. század eleji pápai tizedjegyzékekben és a 15-16. században egyaránt többször előfordul. A török korban elnéptelenedett és csak a 18. század elején népesült be újból. 1735-ben részben téglából, részben fából épült temploma volt, ezt 1738-ban építették újjá. Jelenlegi barokk formáját 1755-ben nyerte. (Műemlékileg védett.) Szt Orbán-kápolna a Szóló-hegyen, eklektikus formákkal átépített 18. századi barokk épület, bejárati homlokzatán gúlasisakos kis toronnyal. (Védett.) Mária-szobor a Szóló-hegyen. Század eleji szecessziós-neobarokk nyolcszögű oszlopon, eklektikus szobor. Népi műemlék a Szóló-hegyen három és az Öreg-hegyen egy 19. századi, nádfedésű présház. (Védett szobor.)