Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - III. Keszthely és Sümeg környéke

jobbra-balra kétemeletes, az oldalszárnyakban oldalfolyosós elrendezéssel ábrázolja. A rajzon az épülethez kapcsolódó park terve is fennmaradt. Egy 1759-ből származó további terv szerint az északi szárny közepére kocsiáthajtót terveztek az addigra már megépült lovaglóiskola megközelítésére. A bejárat mellett a parkban elhelyezett őrségépületet, a vendégszemélyzet szállását, emögött a sportistállót és a kocsiszínt, a park végében a kertész lakását és az üvegházat is ez a terv ábrázolja. 1769-70-ben Festetics Pál Hofstädterrel újabb tervet készíttetett a kastély bővítésére. Az oldalszárnyakat a mai hosszúságukra növelték és a végükre kihajló' újabb szárnyakat emeltek amelyek már kétemeletesek voltak. A megnagyobbodott és nagyszabású kastélyban a régebbi részben levő díszterem, az ahhoz kapcsolódó szalonok fogadó- és vendégszobák mellett a főúri reprezentáció szükségleteinek megfelelően megjelent az önálló képtár, a könyvtár, a levéltár, a biliárdterem, a fegyverterem és a télikert, a megnagyobbodott parkban pedig az üvegház mellé a délszaki növényeket tároló orangerie, a park mögött a gyümölcsöskert, távolabb a fácános- és a vadaskert. A kétszeresére növekedett kastélyt Pozsonyban és Bécsben készíttetett bútorokkal rendezték be. A kastély harmadik nagy átépítését 1792 és 1801 között Festetics György végeztette, tervezője először Andreas Fischer bécsi akadémiai építész, terveinek elvetése után pedig a Hofstädtert követő uradalmi építész, Rantz János György volt. 1799-ből származó rajzain klasszicizáló késő barokk, gazdag architektúrájú, kétemeletes formában jelenik meg a kastély, amely azonban ebben a formában nem épült meg. Ebből az építkezésből származik a könyvtári szárny, valamint a kastély régebbi részének az 1880-as években átformált kialakítása. Ennek az építkezésnek már ismertek a mesterei, részben keszthelyi, részben Szombathelyről szerződtetettek végezték. A két emeletet átfogó könyvtár beépített bútorait, a szobák falburkolatát és berakásos padlóit a keszthelyi Kerbl János készítette, a Bécsből hozatott kőlapburkolatot az építészeti tagozatokat, az ajtó- és az ablakkereteket, lépcsőket és párkányokat is faragó keszthelyi Zitterbarth József kőfaragó rakta le. A kápolna és a levéltár szobrász- és stukkómunkáit zágrábi mester, Martin Gigl vállalta, és a kápolna ajtaja feletti felirat szerint 1804-ben fejezte be. Az ehhez és a Giovanni Battista Cristofolli által készített márványberakásos padlókhoz szükséges anyagot a tatai Adami Jakab által bérelt bakonyi bányákból és Tatáról hozták az egyéb stukkómunkákat a pápai Vathner Mátyás stukkátor készítette. A kápolna padjai Irsabek Vencel keszthelyi asztalos művei, az azokon és az oltáron levő domborműveket a Szombathelyről jött Wielandt József, az oltár szobrait Augustin Rabatz bécsi akadémiai szobrász faragta. Az 1804-ben elkészült kápolnát a könyvtári szárny földszintjére helyezett levéltár és a kastély többi, reprezentatív helyiségeinek kalaktása követte. 1798-tól készítette a kályhákat a keszthelyi Pittermann József gerencsér. A kastély átépítésével egyidejűleg a 18. század végén a barokk kertet is átalaktották, ekkor készült az első angolpark, területén gloriettel és egy „mulatóház-zal", amelyet 1793-ban „Fráter Seraphinus Pictor" festett k, és amely azzal a kerti pavilonnal azonosítható, amelyet a kastély 1812-ből származó újabb tervrajza az udvari szárnyakat összekötő félköríves árkádsor közepén ábrázol. Az új parkba készült a ma is meglévő oroszlános kút kasszicista építménye, a bécsi Joseph Klieber alkotása. Festetics György kastélya 1883-ig változatlan formában állt. Az akkor megindult építkezés már szinte teljesen bécsi mesterek műve volt. A tervező Rumpelmayer, Haas és Paschksch mellett onnan jött a kastély külső és belső dekorációját készítő Ferdinand