Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - III. Keszthely és Sümeg környéke

Grün és Edmund Rudrich szobrász, Anton Köck kőfaragó, a szobrokat készítő Joseph Probst és három olasz kőfaragója: Fortini, Celli és Mossoni, sót a kovácsoltvas rácsokat, korlátokat, az öntöttvas kandelábereket szállító Bíró Antal műlakatos is. A kovácsoltvas kapuk alkotája Marton Lajos pozsonyi műlakatos volt. A berendezés, a bútorok és a falak borítása szintén Bécsből került Keszthelyre, Festetics Tasziló felesége, az angol Hamilton Mária hercegnő pedig Angliából hozatott bútorokat (75. kép). Onnan jött az új park tervezője, H.E. Milner is, az ó műve az 1886-89 között a kastély előtti félköríves parkrész, amelynek kapuját és a közepén levő szökőkutat a helybeli Hencz Antal építész tervezte. A kastély teljes egészében múzeum. (Védett műemlék.) Mária Immaculata-szobor a kastélyparkban, magas kompozit oszlopon, 1770-ben állíttatta Festetics Pál, Thomas Naderer helyi kófaragómester műve. (Védett szobor.) Georgikon u. 1. 1860 körüli, késői klasszicista lakóház, védett. Georgikon u. 20. A Festetics György által 1797-ben alapított Mezőgazdasági Főiskola egyszerű homlokzatú, hosszú és egyemeletes épülete, késő barokk formákkal épült. 1801-ben volt ünnepélyes felavatása az iskolával együtt. (Műemlékileg védett.) Georgikon-major. A Georgikonhoz tartozó belső majorság gazdasági épületei, amelyből az 1797 után épített magtár élvez műemléki védettséget. Az épületegyüttes a Mezőgazdasági Múzeum és az Agrártudományi Egyetem Majormúzeuma, épületeiben kiállítás mutatja be a mezőgazdasági oktatás és a Balaton-környék mezőgazdasága és szőlőművelése történetét. (Védett épületegyüttes.) A város védett lakóépületei közé tartozik a Balaton u. 17. számú emeletes, romantikus villa, amely 1861-ben épült. A Kisfaludy u. 2. a korai eklektika emléke, eredetileg szállodának épült, ez volt a Pannónia fogadó. A Sopron u. 2. a kastély mosóházának épült a 18. század végén, jelenleg lakóház. A Sopron u. 7. népies barokk, íves oromzatú, egykor város széli parasztház az 1750-es évekből. A Széchenyi u. 8. egyemeletes, súlyos késő reneszánsz architektúrával kialakított eklektikus homlokzatával és középső erkélyével a századforduló emléke. A Erzsébet királyné u. 12. a város ritka népi műemlékei közé tartozik. (Műemlékileg védettek.) Temető a város déli részén, a középkori Szent miklósszeg nevű városrész helyén. A közepén álló romantikus kápolna, amelyet 1909-ben Sztehlo Ottó és Schadl János alakított jelenlegi formájára, olyan egyhajós és egyenes szentélyzáródású templom, mint amilyenek a Balaton környéki Árpád-kori templomok s ezért nagyon valószínű, hogy azonos a városrész nevét adó Szt. Mikós-templom épületével. A hódoltság korában elnéptelenedett településrész romos kápolnáját ugyanis 1713-ban építették újjá, körülötte alaktották k 1775 után a temetőt. A 20. század eleji átépítés alkalmával kapta mai architektúráját és új tornyát. Körülötte sok művészi értékű, 18-19. századi síremlék maradt meg. A legkorábbi az 1775-ből származó fájdalmas Krisztus szobor, négy keszthelyi kőfaragó közös sírköve. A temető kökeresztjét 1783-ban Josef Spenn helyi kőfaragó készítette. A legtöbb síremlék kasszicista és a 19. század elejéről származik köztük a Festetics-uradalmakban sok