Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig

Alsómalom, Martinovics u. Egykor a Malom-tóból lefolyó Tapolca-patak vize által hajtott malom, amely a 18. század első felében épült földszintes formában. Mai alakját több átépítés után a 20. században nyerte. (Védett épület.) Szt Donát-kápolna, Szent György-hegy. A Tapolcához tartozó Mogyorós-hegyen keletelt, dongaboltozatos hajóval, félköríves szentéllyel, bejárati előtere felett íves lezárású harangtartó fallal, sarkain ferde támfalakkal 1811-ben építtette a hegyközség. R. k. templom, Diszel. A Tapolcával egyesített falu késő barokk, homlokzati tornyos, kétboltszakaszos hajójú és félköríves szentélyű temploma. Háromemeletes tornyán órapárkány felett nyolcszögletű, falazott és hegyes sisak ül, homlokzatain sima sávok között höbörcsös vakolat van. Falaiban valószínűleg az a középkori előzmény rejlik amely először a pápai tizedjegyzékekben szerepel 1333-1334-ben. 1550-ben még működő plébánia volt, 1572-ben pusztították el a törökök véglegesen. A község újra települése után 1755-ben építették újjá. Jelenlegi alakját 1774-ben kapta. (Műemlékileg védett.) Kóhid, Diszel. Háromívű, falazott mellvédje közepén talapzaton álló, oromzatos fülkében népies Nepomuki Szt. János-szobor. Lakóház, Diszel, István u. 11. Előkertes, utcával párhuzamosan épített, csonkakontytetös és földszintes ház, sima felületű homlokzatán négy vakolatkeretes ablak félköríves szemöldökpárkánnyal, a 19. század első feléből. Présház, Diszel, Hajagos-dülő. Kétszintes, alul dongaboltozatos pince, fent csehsüvegboltozatos szoba, síkmennyezetes présház és kamra, előttük háromívű, mellvédes tornác. Barokkos vonalú, íves oromzatában két ablak, felette szobros fülke, ennek két oldalán ovális szellőzők amelyek között vakolatból formált, szembeforduló oroszlánok között kör alakú tábla kereszttel. VIGÁNTPETEND R. k. templom. Bejárati homlokzata előtt íves falak közül előrenyúló, órapárkányos torony, háromboltszakaszos hajó orgonakarzattal, keskenyebb szentély. Belsejében a főoltáron Keresztelő Szt. János-kép rokokó keretben, barokk szószék és keresztkút. A templom bejárata előtt a középkori templom alapfalai rajzolódnak ki a terepen. E nyomokban ránk maradt régi templomot a 14. századi pápai tizedjegyzékek is említik a kettős település petendi részén, 1318 és 1519 között azonban a vigánti Keresztelő Szt. Jánosegyházat említik az írott források. A 16. századi török dúlásokban elpusztult épület 1745-ben a falun kívül álló rom volt. Barokk formájában 1757-1760 között Esterházy Károly építtette újjá. (Műemlékileg védett.) Evangélikus harangtorony, egyemeletes, kósisakkal fedett 18. századi barokk, oldalain kis, ovális ablakok vannak. (Műemlékileg védett.)