Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Kovalovszki Júlia: Árpád-kori bronzöntő műhely Feldebrőn
4. kép A bronzöntvény agyag köpenyfalának töredéke az öntőműhely gödrének betöltéséből. megfigyelni, csupán egy apró darab mutatja egy nagy ívben hajló pálcatag részletét - vagyis egy hornyolat lenyomatát. A fent említett tapasztásdarabok az öntvény köpenyfalának a külső részéből származnak. Van néhány olyan réteges tapasztástöredék is, amelynek az egyenetlenül lesimított, világos vörösre égett oldala homorú, ennek ívét követik a sötét barnás szürkére égett agyagrétegek. Egykor a öntvényhez tapadó sima, nyilvánvalóan domború felület ezeken a darabokon sehol sem maradt meg. Ezek a töredékek az öntvény öblének belső részében lehettek. A műhelygödör betöltéséből olyan agyagtapasztás darabok is előkerültek, amelyek bizonyára az előbbiekhez tartoznak, ill. az öntés munkafolyamatában volt szerepük, de rendeltetésüket biztosan nem sikerült megfejteni. Ezek a vaskos koronghoz tartozó darabok is az előzőekhez hasonlóan finom homokkal kevert 2-3 cm vastag, egymáshoz tapadó agyagrétegekből állnak. A töredékek egyenetlenül égtek ki. A rétegek nagy része világos sárga, csupán kiszáradt agyag, de vannak barnás sárgára, barnára, világos vörösre, vagy sötétszürkére kiégett rétegek is. Az. agyagtárgy töredékei szintén mintegy 80 cm átmérőjű körbe foglalhatók. Kissé szabálytalanul függőleges oldaluk 8 cm magasságban 1,5 cm széles lépcsőzettel elkeskenyítve folytatódik. Az agyagtárgy lezárt alsó felülete egyenetlenül simított, rajta a kör közepe felé elvékonyodó, szerves anyaggal (pelyva?) is kevert 1-2 cm vastag agyagréteg van, amely nagyrészt vörösre égett. Ez. az agyagréteg helyenként az agyagtárgy függőleges oldalára is felhajlik. Úgy látszik, mintha az agyagkorong - amelynek fölső része lezáratlan - az öntőminta talapzata lenne, ez azonban bizonytalan. Anyaga,- kialakításának módja, mérete arra utal, hog)' ez öntőmintához (a köpenyhez) mindenképpen hozzátartozott, vele valamilyen módon összefüggött. A műhelygödör betöltésében a bronzolvadékok, bronzsalakok mellett kész öntvényt vag)' ilyennek töredékét sajnos nem találtunk. Legnagyobb mennyiségben (mintegy 1 kg) a bab- vag)' borsószem nagyságú, szabálytalan alakú bronzszemcsék kerültek elő, de akadt néhány laposan szétfolyt olvadék is. Elég sok hólyagosra dermedt bronz-salak darab is előkerült, köztük számos olyan töredék, amely tégla oldalára, vagy a téglák kötőanyagát képező agyagréteg szélére folyva szilárdult meg. A bronzmaradványok anyagának összetételét dr Kis-Varga Miklós fizikus, a MTA debreceni Atommag Kutató Intézetének munkatársa vizsgálta meg.*' A fémmaradványok 6 mintájában a különböző fémek százalékos arányban való megoszlását a következő táblázat mutatja: