Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kovalovszki Júlia: Árpád-kori bronzöntő műhely Feldebrőn

4. kép A bronzöntvény agyag köpenyfalának töredéke az öntőműhely gödrének betöltéséből. megfigyelni, csupán egy apró darab mutatja egy nagy ívben hajló pálcatag részle­tét - vagyis egy hornyolat lenyomatát. A fent említett tapasztásdarabok az öntvény köpenyfalának a külső részéből származnak. Van néhány olyan réteges tapasztástöredék is, amelynek az egyenet­lenül lesimított, világos vörösre égett oldala homorú, ennek ívét követik a sötét barnás szürkére égett agyagrétegek. Egykor a öntvényhez tapadó sima, nyilvánva­lóan domború felület ezeken a darabokon sehol sem maradt meg. Ezek a töredé­kek az öntvény öblének belső részében lehettek. A műhelygödör betöltéséből olyan agyagtapasztás darabok is előkerültek, ame­lyek bizonyára az előbbiekhez tartoznak, ill. az öntés munkafolyamatában volt szerepük, de rendeltetésüket biztosan nem sikerült megfejteni. Ezek a vaskos ko­ronghoz tartozó darabok is az előzőekhez hasonlóan finom homokkal kevert 2-3 cm vastag, egymáshoz tapadó agyagrétegekből állnak. A töredékek egyenetlenül égtek ki. A rétegek nagy része világos sárga, csupán kiszáradt agyag, de vannak barnás sárgára, barnára, világos vörösre, vagy sötét­szürkére kiégett rétegek is. Az. agyagtárgy töredékei szintén mintegy 80 cm átmérőjű körbe foglalhatók. Kissé szabálytalanul függőleges oldaluk 8 cm magasságban 1,5 cm széles lépcsőzettel elkes­kenyítve folytatódik. Az agyagtárgy lezárt alsó felülete egyenetlenül simított, rajta a kör közepe felé elvékonyodó, szerves anyaggal (pelyva?) is kevert 1-2 cm vastag agyagréteg van, amely nagyrészt vörösre égett. Ez. az agyagréteg helyenként az agyag­tárgy függőleges oldalára is felhajlik. Úgy látszik, mintha az agyagkorong - amelynek fölső része lezáratlan - az öntőminta talapzata lenne, ez azonban bizonytalan. Anya­ga,- kialakításának módja, mérete arra utal, hog)' ez öntőmintához (a köpenyhez) mindenképpen hozzátartozott, vele valamilyen módon összefüggött. A műhelygödör betöltésében a bronzolvadékok, bronzsalakok mellett kész önt­vényt vag)' ilyennek töredékét sajnos nem találtunk. Legnagyobb mennyiségben (mintegy 1 kg) a bab- vag)' borsószem nagyságú, szabálytalan alakú bronzszemcsék kerültek elő, de akadt néhány laposan szétfolyt olvadék is. Elég sok hólyagosra der­medt bronz-salak darab is előkerült, köztük számos olyan töredék, amely tégla oldalá­ra, vagy a téglák kötőanyagát képező agyagréteg szélére folyva szilárdult meg. A bronzmaradványok anyagának összetételét dr Kis-Varga Miklós fizikus, a MTA debreceni Atommag Kutató Intézetének munkatársa vizsgálta meg.*' A fém­maradványok 6 mintájában a különböző fémek százalékos arányban való megosz­lását a következő táblázat mutatja:

Next

/
Thumbnails
Contents