Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kovalovszki Júlia: Árpád-kori bronzöntő műhely Feldebrőn

Cu Pb Ag Sn 1. 66,8 1,17 0,10 32,9 2. 62,9 1,91 0,17 35,0 3. 63,5 1,77 0,03 34,7 4. 68,9 0,94 0,08 30,0 5. 68,0 2,21 0,03 29,7 6. 68,1 1,70 0,09 30,1 A fentiek tárgyi valóságban jelenítik meg a harangöntés műveletét, amint azt a XI. századi Theophilus presbyter - maga is gyakorló mester - a Schedula diversarum artiumban minden apró részletre kiterjedően megírta. Az öntőmag készítését a forgatható fatengely rögzítésének leírásával kezdi. „Amikor ez elkészült, vedd a fát és rakd körül őrölt agyaggal, először kétujjnyi vastagon. Miután jól kiszárítottad, rakj fel újabb réteget és ezt csináld mindaddig, amíg a forma akkora nem lesz, amekkorát csinálni akarsz. Óvakodj az agyagot a másik rétegre felrakni, mielőtt az alsó teljesen ki nem száradt." Ezt a formát „esztergáld körül egy erre alkalmas vasszerszámmal olyanra, amilyenre kívánod, majd nedves ronggyal simítsd le. Ezután végy faggyút...nyújtsd ki vékonyra...gyorsan borítsd a formára és forró vassal igazítsd körös-körül." „Ezután rakj újból kiszitált és alaposan megkevert agyagot rá és amikor megszáradt, másikat és újból másikat." A kész formát vasabronccsal kell megerősíteni, ezt újra több rétegben betapasztani. „Amikor ezek is megszáradtak fordítsd a formát az oldalára és vágj a belsejében levő agyagba egy nag)' kerek és mély üreget, hogy a forma ne legyen egy lábnál vastagabb, mert ha a forma belül tömör, akkor a nagy tömege miatt nem emelhető fel és a vastagsága miatt nem melegedne át. Ezután áss eg)' gödröt azon a helyen, ahová a formát öntés céljából le akarod süllyeszteni, olyan mélyet és széleset, mint a forma magassága és szélessége. Csinálj kőből és agyagból erős lábat, olyat, mint egy alapozás, és erre állítsd rá egylábnyi magasságban a formát úgy, hogy középütt egy utcaszerű, másfél láb széles hézag maradjon, ahol a forma alatt a tűz fog égni." „Ezután tűzálló kövekből és agyagból képezz ki egy szegélyt az út mindkét oldalán, amit középütt a lábazatban hagytál." A formán megfelelő helyeken lyukakat kell hagyni, hogy a felolvadó faggyú kicsuroghasson. A formát lazán körül kell építeni kövekkel, hogy a meleget egyenletesen tartsa és annyi fával alágyújtani, hogy „a tűz egész nap és a rákövetkező éjszaka ne aludjon ki." Majd „a formázó kemence felső részéről kezdd el a köveket hosszú fogókkal kiszedegetni és félrerakni.. .Amikor az összes követ kibontottátok, a tüzet földdel újból be kell takarni, hogy a gödör a forma körül teljesen ki legyen töltve....a betöltött föld a formát úgy vegye körül, hog)' az semmi módon el ne tudjon törni, amikor az ércet beöntik." Eközben egy másik helyen eg)' agyaggal kitapasztott edényben megolvasztják a szükséges mennyiségű ércet. „Ha ez megvan, az edényt állítsd fel a formától öt lábnál nem messzebb...állíts oda három sor fújtatót és erélyesen fújtasd. Közben szerezz egy száraz és olyan hosszú fát, amely az edényen levő lyuktól a formáig ér és széles a görbülete. Ezt minden oldalról kend be agyaggal, leginkább felül, ásd be a talaj szintjével egyenlően, de az edény közelében kissé magasabban és önts rá égő szenet. Ezután töltsd be az ónt és rezet...és hagyd kiömleni." ,Amikor az érc a beömlőcsőben megmerevedett, a földet a gödörből serényen