Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Koppány Tibor: A vilonyai református paplak

4. kép Háromosztatú plébániák és nemesi házak a késő középkori Veszprém megyében: a) A vilonyai épület rekonstruált alaprajza; b) Az alsóörsi ház rekonstruált alaprajza c) A csepelyi ház alaprajza; d) A zirci plébánia alaprajza A vilonyai református paplak első periódusában ezek szerint olyan alápincézett épület volt, amelynek pincéje és földszintje egyaránt három helyiségre oszlott, és így a késői középkorra általánosan elterjedt három osztatú lakóház jellegzetes formáját képviselte. Középső helyisége lehetett a 15. századi oklevelekben gyakran említett pitvar, benne hátul már akkor is tűzhellyel, az udvar felől bejárati ajtóval és mellette azzal az ablakkal, amelynek bal szárkövét eredeti helyén figyeltük meg. A pitvarból hátrafelé nyílt kamra - amelynek az udvar felé szintén lehetett ablaka - és előre a szoba, az utca felé két és valószínűleg az udvar felé is egy ablakkal. A pincét az első szakaszban a ma is meglevő dongaboltozat fedte, amelyhez hasonló lehetett a további szakaszokban is, a földszinten megfigyelt vastag fal alatt talán erősebb hevederíwel (3. kép). Az újkori falakban talált, másodlagos elhelyezésű nyíláskeretek egyszerű élszedettek. Egy megközelítően másfél méter hosszú ajtószárkő a bejárathoz tartozhatott, egy további, kb. egy méter magas ablakszárkő keskenyebb élszedéssel pedig talán a kamrához. Velük szemben a szélesebb élszedéssel faragott és 70 cm szélességet mutató szemöldök az „in situ" szárkővel jelzett pitvarablakhoz, vagy valamelyik utcai ablak tartozéka volt. Az épület külső megjelenésére a Sztehlo Ottó által készített homlokzati rajz nyújt támpontot, feltételezhető ugyanis, hogy az azon látható meredek oromfal a középkori formát őrizte. Az 1481-es évszámot tartalmazó kőlap az 1911-ben történt átépítés óta nem ismert. A Sztehlo Ottótól másodlagos helyűnek vélt kő nagy valószínűséggél még 1910-ben is az eredeti helyén volt és az építés időpontját jelezte, amely eképpen nem az Oláh János és követői által jelzett 14. század, hanem a rákövetkező évszázad vége, amikor is nem „Görög Barát klastrom", hanem plébánia céljára épült a templom mellé. Okleveles adat bizonyítja, hog)' a vilonyai plébános lakóháza 1499-ben már állt.

11 Az 1911 óta ismeretlen helyen, talán az akkor készült falak valamelyikében rejlő évszámos kővel kapcsolatban említésre érdemes az a tény, hogy egy 1721-ben felvett tanúvallomás jegyzőkönyve szerint a parókia bejárata felett akkor volt egy számukra olvashatatlan felirat, bár ez aligha lehetett azonos az 1481-es kőlappal.

12 Az utóbbi a templom sekrestyéjének ajtaja felett sem lehetett, - ahogyan