Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Koppány Tibor: A vilonyai református paplak
azt Sztehlo írta - mivel arra vonatkozó adat, hogy a templomnak sekrestyéje lett volna, ismeretlen. Ugyancsak tévedésnek minősíthető Békefi Remignek az az adata, amely szerint az 1481-es évszám után „Ren." felirat is lett volna a kövön. Alaprajza és egykori megjelenése szempontjából a vilonyai paplak, a középkori plébánia épülete a nem távoli és közismert alsóörsi gótikus udvarházzal rokon, méretét tekintve annál valamivel nagyobb. A viszonylag épségben megmaradt alsóörsi mellett - amelynek elpusztult hátsó, harmadik helyisége csak Römer Flóris rajza nyomán ismert 13 - hasonló három osztatú és késő-középkori ház került elő a környéken a Nagyvázsony melletti Csepelyen 14 és a valamivel távolabbi Zircen 15 , mindkét helyen a középkori templom romja közelében (4. kép). A csepelyit nemesi udvarházként tartja számon a szakirodalom, a zircről csak feltételezhető eredeti plébánia felhasználása. Templom mellett fekvő plébánia lehetett a Kővágóörs-Ecséren előkerült is, ez azonban már több periódusban toldott ház, alaprajzi formája szerint nem tartozik ebbe a csoportba 16 , mint ahogy eltérő alaprajzi megoldást mutat az alsódörgicsei templomrom mellett 1967-68-ban feltárt és közöle tien lakóház is. 11 Három osztatú és késő-középkori volt viszont a szintén közöletlcn alaprajzú, Balatonakaii-Ságpusztán 1969-ben kiásott és valószínűleg ugyancsak plébániának használt épület. 18 A példák sora országos viszonylatban tovább bővíthető, levonható tanulságuk azonban közös. Valamennyi a 15. század utolsó vagy a 16. század első évtizedeiben épült, s mivel nemesi udvarházak és plébániák egyaránt előfordulnak közöttük, feltételezhető, hogy ebben a korban, a középkor végén már mindkét épületfajta azonos módon épült. A vilonyai paplak oromzatában e század elején még lerajzolt kőlap 1481-es évszáma ezek szerint elfogadható a mára eredeti mivoltából teljesen kiforgatott ház építési idejének. JEGYZETEK 1. Magyarország műemlékjegyzéke II. Bp.1990, 1374. A templomra, amely egyenes szentélyzáródású és Árpád-kori, 1793-ban eléje épített barokk toronnyal és 1841-ben készült klasszicista berendezéssel áll, középkori körítőfal övezi, Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 6.1967, 147., irodalommal. 2. Magyarország műemlékei. Bp.1951, 505. és Bp. 1959, 1.426. 3. XVIII. évf. III. 56-57. 4. Magyar országnak...mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Első kötet. Pesten, 1836, 444. 5. Rómer hagyaték X\TI. csomag, 412/101.OMF. Könyvtár 6. IIa Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964, 407-409. 7. A Balaton környékének egyházi és várai a középkorban. Bp. 1907, 86. 8. MOB. Irattár, 1910/706., valamint a MOB működése az 1903-1911. években. In: Magyarország műemlékei. III.Bp. 1913, 288. 9. OMF. Tervtár, 8421 lsz. 10. OME Könyvtár, nyolc lapos, leltározatlan vázlatfüzet utolsó két lapján található a templom alaprajza és metszete, valamint a paplak alaprajza. 11. OL. Dl. 102. 677 12. OL. Helytartótanácsi lt.Acta Relig.Lad.H.fasc. 4.néhai Baranyai Béláné szíves közlése «S3
