Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Koppány Tibor: A vilonyai református paplak
ben arra is megfelelő volt, hogy meg lehessen állapítani, a szinte a felismerhetetlenségig eltorzított házban mi a középkori. A helyszíni vizsgálat alkalmával megállapítható volt, hogy csak a külső főfalak az eredetiek, minden további, az utcára néző déli szoba és az az előtti előtér, valamint az összes belső válaszfal az 1911. évi bővítésből származik. A pincében az első, dongaboltozatos szakasz érintetlen középkori, a hátsó részben itt is csak a főfalak, az azokban nyugvó három csehsüveg boltozati szakasz és a belső válaszfalak az újabbak. A középkori első szakasz keleti végfalában belülről látható az az elfalazott bejárat, amelyhez a Sztehlo és Lux rajzain jelzett külső lépcső vezetett. Az utcára néző, vakolat nélküli keleti végfalon megállapítható volt, hogy annak déli szakasza az új, de régebbi része is többszörösen átépített. A toldás sarkain másodlagosan elhelyezve ott voltak a középkori ház elszedett nyíláskereteinek darabjai, a baloldali ablak alatt pedig azok a barokk, kőből faragott gömbök és rózsák, amelyeket Sztehlo 1910-es rajza az oromzaton ábrázolt. Ez az ablak alatt maradt meg a középkori ház visszabontott véglalának alsó két sarokköve is. A jelenlegi két hármas ablak, amely a homlokzatot teljesen szétdúlta, valószínűleg egy 1911 utáni, ismeretlen átépítésből származik. Közöttük volt látható az egyik középkori ablak téglával befalazott helye és alatta látszott a külső pincelépcsőt egykor fedő boltozat lenyomata. A vakolat nélküli falakról az is megállapítható volt, hogy a középkori falakat az udvari homlokzaton is visszabontották, és ott is új, nagyméretű ablakokat vágtak bele. Az udvari oldal falának alsó része ennek ellenére végig középkori, középső szakaszában magasabban maradt meg és abban „in situ" egy gótikus ablak baloldali, elszedett szárkövének alsó darabja volt látható. A ház belsejében a középső szoba hátsó falán volt megfigyelhető a középkori ház elbontott első válaszfalának csatlakozási helye. A megfigyelt falszövetek, csatlakozások és elválások, nyíláshelyek és keretdarabok, boltvállak és boltozatok, az épület toldásának falaiban másodlagosan elhelyezett kőkeret darabok elégséges alapot nyújtanak ahhoz, hogy azokat az épület jelenlegi és megismert korábbi alaprajzaiba berajzolva, azok összehasonlítása alapján megállapíthassuk a ház építési periódusait (2. kép). 2. - 3. kép Az épület jelenlegi földszinti és pince alaprajza