Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Gerő László: Várromok védelme Magyarországon
rű. Mi itt most a sok magyar várrom, városfal egyenkénti konzerválásának bemutatása helyett csak néhánynak említésére térhetünk ki. Egyikük a visegrádi Dunakanyarban álló visegrádi Fellegvár, mely a Dunától a hegyre felvezető völgyzáró fal felső lezárásaként épült, és a völgyzáró falon alul átvezető út kapuját védő lakótoronnyal (1256) egyidejűen emelték, mint királyi várat (Vise grad=Alto Castro). Egyike volt a királyi váraknak, amelyek a Magyarországot 1241-42-ben pusztító tatár hordák után, az Árpád-házi IV. Béla király kezdeményezésére az ország védelmére épültek, hasonlóan a budai Várhegyen ekkor telepített lakosság védelmére emelt várhoz. A visegrádi fellegvár szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár - ahogyan a típust „Magyarországi várépítészet" c. könyvünkben (1955) meghatároztuk - mely számos helyiséggel épült, és más középkori várromjainkhoz képest falai nagy magasságokban maradtak ránk, ami annak köszönhető, hogy a vár messze esett a településektől, melyek házai számára köveit elhordhatták volna. A magasan álló falak sok helyiséget határolnak egy belső várudvar körül, míg az övezőfalakat hatalmas méretű, cca 30 m szélességű és 20 m mélységű függőleges falú sziklákból faragott árok övezi. A falomladékokból sok követ lehetett a falazatok konzerválásához felhasználni, ami a műemlékvédelem számára előnyös volt. A falnyílások: ajtók, ablakok, lőrések konzerválására jobbára téglát használtak, melyeket ez alkalommal külön a műemlékvédelem számára rendeltek meg. E 4 cm vastag fagyálló téglákból készültek az új padlók is. A munkák során a vár több helyisége vált felhasználhatóvá, így a várat körülvevő erdőt kezelő Pilisi Parkerdő Intézmény egy helyi állandó vadászati, erdészeti kiállítást kíván benne rendezni, továbbá saját ellátó helyiségét, ami a vármaradványok további felhasználását, fenntartásukat biztosítja. Ez azért is 9. kép Gótikus erkély rekonstrukciója az eredeti darabokkal (Siklós, 1980)