Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerő Győző: A török falfestészet magyarországi emlékei

sek során a dekoratív festés részben, vagy teljesen elpusztult, s ma már azok egykori létére csak igen szerény maradványok utalnak. A török falfestészet, illetve festett kőfaragványok első emléke a budavári Nagyboldogasszony templom XIX. századvégi restaurálása során került elő

7 (1. kép) Ezek eredetileg a templomból átalakított Szulejmán szultán, vag)' másik nevén Bűjük dzsámi belső díszítéséhez tartoztak. A falfestészet jelentősebb maradványai kerültek elő már „in situ" Székesfehérváron az ugyancsak középkori eredetű Szent Anna kápolna néven ismert Hentel kápolna restaurálása alkalmával

8 századunk harmincas éveinek elején. (2. kép) Itt elsősorban egy nagyobb összefüggő falfelületen két datolyapálma között egy stilizált ciprusfa látható. Részletesebb ismertetésére a későbbiek folymaán visszatérek. A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámi 1939-43 közötti helyreállításával egyidejűleg végzett feltárás során a dzsámi egykori festett feliratainak (3. kép) ugyancsak „in situ" csekély maradványai kerültek napvilágra.

9 Sajnos azonban, hogy ezek kis felületen és eléggé rossz állapotban maradtak meg. Az ugyancsak Pécsi Jakováli Haszán pasa dzsáminak az 1950-es évek második felében végzett kutatása és teljes feltárása eredményeként a dzsámi belső kifestésének olyan nagy összefüggő maradányai kerültek elő (4. kép), amelyek lehetővé tették a festett architektúra teljes rekonstrukcióját. A feltárás során lehetőség volt arra is, hogy a kifestés készítésének módját is megfigyelhessük. A magyarországi török falfestészet mintakincsének domináns eleme elsősorban a növényi ornamentika, másodsorban pedig - a dzsámi rendeltetéséhez kapcsolódóan - a kalligráfia. A Jakováli Haszán dzsámiban mindkettő együttes megjelenésének szép példájával találkozunk. Ilyen gazdagon díszített dzsámi a magyarországi emlékek között több nincs. A dzsámi négyzetes terét a mihráb mindkét oldalától kiinduló, a saroksztalaktitok magasságában elhelyezkedő cartouchékba foglalt, polichrom festésű Korán idézetek díszítik. (5. kép) Az egyes szövegrészek eredetileg fekete, vörös és kék színnel voltak festve. A feliratok térközeit növényi ornamensek és más dekoratív elemek töltik ki. Sajnos, hgy a feliratoknak, - amelyek a kiblafalon kívül nyomokban máshol is fellelhetők voltak - egy része maradt csak meg. Ezek a cartouchékba írott kalligrafikus feliratok hasonló módon jelennek meg a csempékkel burkolt falfelületeken, mint a növényi ornamentikát kísérő díszítőelem. Külön megjelenésére példaként a prusaci Handani dzsámit

10 említhetjük. Ezek a cartouchékba írott feliratok emlékeztetnek azokra a feliratos emléktáblákra, amelyek a budai Kászim pasa, vagy a Mahmud pasa

11 bástyájának építését örökítették meg, nemkülönben a szarajevói Gazi Hüszrevbegova dzsámi

12 építésének feliratos emlékkövére. 5. kép Jakováli Haszán dzsámi. Cartoucheba foglalt festett Korán-idézet a mihrábtól jobbra lévő ablak fölött