Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Schőnerné Pusztai Ilona – D. Mezey Alice: A bajnai Sándor-Metternich kastély

Nem tudjuk, válaszoltunk-e cikkünk elején feltett kérdéseinkre. Talán nem is lehet válaszolni. Hitünk szerint vállalt feladatunk; sikertől és kudarctól függetlenül, dolgozni még minden megmenthető érték érdekében. Erről a munkáról, gondjainkról és örömeinkről tudtunk talán képet adni. JEGYZETEK 1. A rekonstrukciós rajz Hoppe László építészmérnök közreműködésével készült. 2. A 18-19. század fordulójáról származó festményről készített üvegnegatív a Magyar Építészeti Múzeum tulajdonában lévő Révhelyi-hagyatékban található. (1. sz.: 11.914) 3. A kastélyban lévő „oratórium" az Esztergomi Prímási Levéltár Canonica Visitatioiban és összeírásaiban szerepel, az 1761-es összeírásban 1742. április 9-i felszentelési dátum olvasható. Barokk kifestését a Hild-féle átépítéskor kialakított kápolna szentélyében, a klasszicista kifestés alatt tártuk föl. 4. A lovon ülő alak, ruházata és a kezében tartott térkép alapján feltehetően Sándor Menyhért, a kastély építtetője, Esztergom vármegye alispánja. 5. Az első, „in Castello Bajnensi" keltezett levél 1742-ből maradt ránk. (OL P 592. Tomus E 3.cs.) a kutatás során talált legkorábbi bélyeges tégla 1743-as. Egy 1722-ből keltezett levélben viszont Sándor Menyhért ismételten hívja fiát „Bájnara vadásznj" (OL P 592 Tomus P 38.cs.), tehát feltételezhető egy, a barokk kastélyt megelőzően létező épület, melynek maradványai mai ismereteink szerint csak régészeti feltárással válhatnak ismertté, és esetleg azonosíthatóvá a bajnai Both család udvarházával. 6. Minden feltárt helyiségben, az oldalfalakon architektúra festés dominál, ezt balluszteres vagy kőrács zárja le, efölött a szakrális épületek kifestésénél gyakori, ég felé nyitottság érzete érvényesül. 7. A déli szobasor nyugaü és középső helyiségében, mely az ú.n. japán szoba volt, a nyugaü díszteremben, és az északi szobasorban maradtak meg barokk kifestések. A dísztermek restaurálandó klasszicista kifestései miatt itt a korábbi rétegek nem voltak feltárhatók. 8. A koraklasszicista falfestéssel Sándor Vince díszíttette a kastélyt, ez többnyire finomrajzú patronos festés. (A falképek elméleti rekonstrukciós rajzait Hoós Mariann és Deák Klára festőrestaurátorok készítették.) 9. Az élénk színű kifestés az architektúrához alkalmazkodik, a pálmaház üvegház felőli falát címer díszítette, két oldalán a lunettában csavarodó indák között madarak látszanak. 10. Fővárosi Lapok 1877. 260. 1244-45.

o. A parkot ábrázoló, 1887-ben készült kataszteri felmérés az OSzK Térképtárában maradt fenn. 11. Sándor család (Szlavniczai) levéltára OL P 594 és Sándor család (Biai) levéltára OL P 592 12. A. Sanquirico milánói díszlettervező-festődekoratőr munkásságát Horváth Orsolya művészettörténész kutatta. 13. Magyarország Vármegyéi és Városai-Esztergom Vármegye, Szerk.: Borovszky 14. A gödöllői Grassalkovich kastély Hild által épített sarokpavilonjáról van szó, és ennek most feltárás alatt lévő belső kifestéséről. A kutatást Dávid Ferenc művészettörténész végzi.