Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Schőnerné Pusztai Ilona – D. Mezey Alice: A bajnai Sándor-Metternich kastély
6. kép A főépület földszinti déli teremsorának középső helyiségében feltárt barokk falkép részlete emlékek gondnokolását is elvállalta. Ilyen körülmények között indulhatott el 1991 őszén egy új munka, amely most már több éven át egy szakaszos és teljes szerkezethelyreállítást tűzött ki célul. Az új födémek és tetők építésén túl megindult a kapubejáratok, teraszok, korlátok műemléki rekonstrukciója és megkezdődött a kastély eredeti esővízelvezetési rendszerének újbóli funkcióba állítása. A tervek készülnek. A munkában résztvevők szakértelmében és lelkesedésében nincs hiány. Kérdés azonban, egyéb igen fontos emlékek megmentésének terhei mellett, lesz e elég hitel e legújabb munka végigviteléhez? Mégegyszer nem lehet megállni, mert ezt a kastély már nem bírja ki. De ma már jobb esély van arra, hogy igazunkat más támogatók is belátják. A pénzen kívül is van ma még egy égető probléma. Az építészeti emlékek hosszú távon nem tarthatók fenn funkció nélkül... Mi igen fontosnak tartjuk, hogy e funkciónak az emlékhez illőnek kell lennie. Nem elég a fenntartáshoz szükséges anyagi erő. Ha a használat a műemlék szellemét nem szolgálja, ha túlfeszíti, ha elrendezéséhez, tereihez nem illeszkedik, nagyobb kárt okoz, mint a használaton kívüliség. A bajnai kastélynak még nincs funkciója, pillanatnyilag még reális elképzelés sincsen. Mégis úgy érezzük, ezzel nem lehet sietni. Míg a szerkezethelyreállítás folyik, a megfelelő partnerre várni kell. Hisszük, lesz ilyen. Miként a leírásból kiderül, a kastély nem áll magában. Elbontott és álló kapuépítményeivel, tönkrement kertjével képez eg) 7 egészet. Ezeknek eredeti formájukban és kiterjedésükben ide kell tartozniuk. Ha a jelenleg romos állapotú kastélyt a most megkezdett helyreállítással sikerül megmenteni, a magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb alkotásává válhat. Képviselhetné és bemutathatná azt a történelmi atmoszférát, mely ezeknek az épületeknek egyik sajátja. Kívülről összképében ugyanis a reformkort idézi, belülről a barokk falképek révén a török pusztítás után újjáéledő ország reprezentációs igényét.
