Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Schőnerné Pusztai Ilona – D. Mezey Alice: A bajnai Sándor-Metternich kastély

zó balluszteres mellvéd tönkrement elemeit újra legyártották. Elhelyezésükre már nem került sor. Az anyagi hitelkeret kimerült, a bábolnaiak hasznosítási elképzelése, a gazdaság megváltozott irányvonala következtében, csak terv maradt. Több mint tíz évig volt kezelésükben a kastély, ezalatt állagvédelmére semmit sem költöttek. A melléképületek, amelyekből a 60-as évek végén a szükséglakásokat kitelepítették, ezidő alatt váltak romossá. Mégis, amikor 1986-ban a kezelési jogot átadták a Községi Tanácsnak, kikötötték, hogy hasznosítás esetén térítési díjra tartanak igényt. Ezt azért jegyezzük meg, mert úgy tűnik, az ehhez hasonló tulajdonosi szemléletet a rendszerváltás igen sok helyen nem érintette. Ma is sok település önkormányzatából hiányzik a történeti értékeik elvesztése miatti aggodalom. Sok helyen a kezelésükbe tartozó kastélyt még ma sem a települést meghatározó, kialakulását, gazdaságát évszázadokon át befolyásoló kulturális értéknek tekintik, hanem tehernek, vagy esetleg értékesíthető ingatlannak, melyből a helyi szervezetek, esetenként személyek anyagi haszonhoz juthatnak. Az 1980-as évek elején ismét úgy látszott, a bajnai kastély sorsa végre megnyugtatóján rendeződik. A Magyar Tudományos Akadémia közvetítésével egy amerikai egyetemjelezte azt a szándékát, hog)- a bajnai kastélyban közös magyar-amerikai kutató és diákközpontot kíván kialakítani. Műemléki egyetértés birtokában az Akadémia konkrét lépéseket tett a munka beindítására. 1982-ben az OMF Építészeti Osztályán ezidőben működő Vállalati Gazdasági Munkaközösségnél megrendelte a hasznosítási és állagvédelmi programjavaslat elkészítését. E munkák vezető tervezője Erdei Ferenc volt. Az ő személye és tudása garanciát jelentett arra, hogy az új terv a kastély előző periódusaihoz méltó színvonalú, műemléki szempontból a legjobb lesz. Sajnálatos betegsége és korai halála következtében a feladat átszállt reánk, akik most a kastély építészeti munkáin dolgozunk. Erdei Ferenc gondolatai azonban ma is irányadóak, munkánkat igyekszünk az ő személyiségéhez igazítani. 1986-ban került sor a kastély részletes felmérésére és egy olyan állagvédelmi kiviteli terv készítésére, melynek nyomán az építési munkák beindíthatóvá váltak. 1987 elején az amerikaiak megadták a tervek szállítására vonatkozó határidő igényüket. Az OMF, amely ugyan e szűkre szabott időben a tudományos kutatást és szakrestaurálási feltárást magas igénnyel elvégezte, műszaki kapacitás hiányában a további tervezést átadta a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak. A jó szakmai kapcsolat Jurcsik Károly tervezővel tovább is megmaradt. így joggal mondhatjuk, magunk részéről mindent megtettünk a kastély megmentése és megfelelő funkcióba állítása érdekében. A munkák mégis leálltak. Pontosan nem ismeretes, mi volt az oka az amerikaiak váratlan visszalépésének. Lehet a változó politikai helyzet, valószínűbb, hogy személyi kapcsolatok szakadtak meg, tény, hogy 1988-tól a kastély ismét sorsára maradt. Az idő megtette a magáét. Elkezdődött a tetők és födémek beszakadása, előre vetve a teljes pusztulás képét. Tudtuk, a megmentés ügyét feladni így sem szabad. A kastély folyamatban lévő rekonstrukciója Az 1991-es év elején az OMF Tudományos Osztálya hívta fel a figyelmet a kastély látványos pusztulására. Ezután az OMF élt az új rendszer adta lehetőségeivel. Nemzeti értéke alapján a kastélyt kiemelte a község kezeléséből, átlátván, hogy jószándéka mellett, az új önkormányzat nem rendelkezik olyan anyagi eszközökkel, amelyekre ma már az együttes megtartásához szükség van. Időközben az Országos Műemléki Felügyelőség Országos Műemlékvédelmi Hivatallá vált és új funkciói között az állami tulajdonban tartandó, kiemelkedő mű-