Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Román András: A történeti városok nemzetközi kartájának története és tanítása

ICOMOS Kartára, amikot az UNESCO ajánlások formájában már foglalkozott a történeti városok és negyedek kérdésével? Szerintem igen. Más műfaj egy Karta és más az UNESCO konvenció. A Karta rövid, felhívás-szerű irat, aminek a dolgok lényegét, mintegy filozófiáját kell megragadnia. Példa lehet erre a 4. pont, ami így szól: „A történeti város vagy városnegyed védelmét mindenkor a megfontolt­ság, érzékenység és pontosság jellemzze. Kerülni kell mindenféle dogmatizmust és minden lehetséges eset valamennyi sajátos változatával számolni kell." Az UNESCO ajánlása ezzel szemben kormányoknak szóló, részletekbe menő irány­elveket tartalmaz. A szakembereknek és a politikusoknak a kettőt együttesen kell használniuk, talán úgy is fogalmazhatnék, hogy a konvenció lenne hivatott a Kar­ta végrehajtási utasítása lenni. Más kérdés, amiről egyik okirat szerzői se tehet­nek, hogy nem lehet az, hiszen a konvenció időben megelőzte a Kartát. Sokat vitatott pont volt a 6. is. Sokaknak az a véleménye, hogy rendezési terv nélkül nem szabad a történeü negyedhez nyúlni. Mások viszont arra hivatkoztak - s végül is ez érvényesült, - hogy ez igaz lehet Európában, de nem fejlődő orszá­gokban, ahol ilyen rendezési tervet elvárni teljesen irreális. A 7. pont látszólag evidens dolgokat mond, mégis nagyon fontos. Sok ország­ban a karbantartásra nem fordítanak elég gondot, (sajnos itthon se) ez pedig a házállomány lassú pusztulásához vezet. Sőt nem is mindig lassúhoz: gyakran a karbantartás hiány akkorára növeli a költségeket, hogy azok már elő se teremthe­tők, nincs már megoldás, mint a bontás. Szomorúan konstatálhatjuk, hog)' Ma­gyarországon (s valószínűleg több más országban) a politikai rendszerváltással en­nek a követelménynek a teljesítése nemhogy javult volna, de még romlott is. A forgalmi kérdések a történeti városok legsúlyosabb gondjai közé tartoznak. Ezzel a 12. és 13. pont foglalkozik. Természetesen a történeti város és a forgalom együttélése más és más a világ különböző részein. Amerikai barátaim felvilágosí­tottak, hogy a városi gyorsforgalmi utak náluk hozzátartozhatnak a történeü ne­gyedhez. Európában ez lehetetlen. Az elmúlt évtizedek során különösen az euró­pai szocialista országokban volt szokás nem a forgalmat a történeti városhoz ido­mítani, hanem fordítva. A Karta ma már egyértelmű iránymutatást nyújt, igaz a városfejlesztés extenzitása is csökkent az utóbbi időben. Nem szól külön a Karta a gyalogos zónákról (ez is áldozatául esett a rövidítésnek), de nyilvánvaló, minél na­gyobb járműmentes szabad felület áll a gyalogosok erndelkezésére, annál zavarta­lanabb lehet a műemlékek megcsodálása. A két utolsó pont főként a nevelésről és a képzésről szól. Szükséges ez: a törté­neti városok védelme abban a teljességben, ahogy azt a Karta is fontosnak tartja, új dolog az emberek történetében. A világ generációk sokaságán át nem törődött múltja építészen emlékeivel: Róma mindig abból épült, amit lebontottak vagy ami éppen rombadőlt. Műemléket védeni: ez a XIX. század vívmánya, várost védeni: ez a XX. századé. Ez új dolog, minden korábbi védelemnél bonyolultabb, összetettebb, mert a vá­ros összetettebb dolog a műemléknél. Gondoljuk meg: a műemék lehetséges em­ber nélkül: Pompei romjai éjjel is műemlékek, amikor a terület be van zárva, ami­kor ott nem mozog senki. S aki ott mozog nappal, az se ott él. A város azonban egy percig se lehet meg emberek, társadalom nélkül. A város az táj+építészet+tár­sadalom. A városrész vag)' a város védelme nem pusztán műszaki feladat, hanem bonyolult társadalmi, szociológiai, politikai művelet is. Ezt a Karta külön hangsú­lyozza is, amikor leszögezi, hogy „...segíteni kívánja az egyén és a társadalom éle­tének harmóniáját..." A Velencei Karta még megelégedhetett azzal, hogy a szak­emberekhez szóljon, hogy nekik magyarázza meg, mik a kívánalmak a konzerv­álással, a restaurálással, az anasztilózissal szemben, a Történeü városok kartája

Next

/
Thumbnails
Contents