Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bogyay Tamás: Ják és Bamberg

tés kasszája úgy látszik kimerült és a munka elakadt, nem egy mester vehette útját Magyarország felé. Természetesen nemcsak Jakra. A törökvilág és a barokk újjáépítés megsemmisítette a középkori Magyarország művészeti emlékeinek jórészét, de egyes véletlen leletek sejtetni engedik, hogy nyugati mesterek nemcsak a Dunántúlon találtak munkát. Az egri várszékesegyház ásatásánál a bambergi Szent György kórus első emeleti koszorúpárkányának majdnem pontos másolata került elő.

20 A gyulafehérvári székesegyház kőtárában pedig a régi északi kapu töredékeit olyan normán motívum díszíti, amelyről azt hitték, hog)' a Magyarországról Ausztriába vándorolt mesterek találták ki.

21 Az bizonyosnak látszik, hogy Jakon a 13. századi építési korszak legfontosabb második szakasza a tatárjárás következtében ért véget. A mongolok ugyan nem jutottak el erre a tájra, de az általános rémület, majd Harcias Frigyes osztrák herceg békétlensége megbéníthatta jó időre a nyugati határvidék gazdasági életét, minden nagyobb igényű építkezés előfeltételét. Az apátsági templom 1241-42-ben félig készen, részben már használható állapotban állhatott. Politikai és gazdasági bizonytalanság idején nem volt ritkaság, hogy a végső felszentelés, amelyet csak a megyés püspök végezhetett, évekkel kitolódott. 22 Erre Jakon csak 1256-ban Szent György, az apátság védőszentje napján került sor. Bizonyára ekkor szentelték fel a plébániaegyháznak szolgáló Szent Jakab-kápolnát is. Végül jegyezzük meg, hog)' a bambergi kőfaragók megjelenése Jakon többé-kevésbé datálhatja az apátsági templom építésének legfontosabb második szakaszát, még pedig az 1220-as évek közepe utánra, amikor Bambergben feltevések szerint a közeli Ebrachból jött munkaerők váltották föl a keleti részeken és a hosszházon dolgozó mestereket. Jakon a bambergi jövevények csak a külső épületdekorációban kaptak szerepet. Az akkori laza műhelyszervezetben a második szakasz lényeges tervváltoztatása, áttérés a triangulált négy boltszakaszra gótikus boltozattal az eredetileg tervezett lapos mennyezetű öt szakasz helyett, a hazai cisztercita jellegű gótikán iskolázott mesterek műve volt.

23 JEGYZETEK 1. R.v. Eitelberger: Bericht über einen archäologischen Ausflung nach Ungarn. Jahrbuch der k. k. Central-Commission I. 1856, 132-140. 2. Richard Hamann: Deutsche und französische Kunst im Mittelalter II. Die Baugeschichte der Klosterkirche in Lehnin und die normannische Invasion. Marburg a.Lahn 1923, 151-163, 176-177. 3. Thomas von Bogyay: Normannische Invasion - Wiener Bauhütte - Ungarische Romanik. Forschungen zur Kunstgeschichte und christlichen Archäologie II. Wandlungen christlicher Kunst im Mittelalter. Baden-Baden 1953, 273-304. Ingeborg Hoefelmayr-Straube: Jak und die normannische Ornamentik in Ungarn. Schloss Birkeneck bei Freising 1954. Mario Schwarz: Der Weg normannischer Dekorationsformen in der Bauplastik nach Niderösterreich. Forschungsfragen der Steinskulptur der Arpadenzeit in Ungarn. Székesfehérvár 1979, 79-83. 4. Hamann (2. jegyzet), 155-156, 161-163. 5. Dethard von Winterfeld: Der Dom in Bamberg I. Berlin 1979, 146. 6. Ibibd. 127, 984. jegyzet. 7. Debreczeniné Mezey Alice és Szentesi Edig végzi jelenleg az apátsági templomnak a karbantartási illetve helyreállítási munkákhoz szükséges modern szempontok szerinti alapos kutatását. L. kutatási beszámolójukat: Neue