Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Bogyay Tamás: Ják és Bamberg
Forschungen zur Abtekirche vonják. Schriftquellen und Befunde als Hilfsmittel auf der Suche nach der verlorenen Baugeschichte. Kunstchronik 44. 1991, 575-584. Munkájukhoz tartozik a restaurálás előtti állapot megbízható dokumentálása is. Ez úton is köszönöm értékes segíségüket. 8. von Winterfeld i.m. (5. jegyzet), Fig. 116, 117. 9. Ibid. 57. 10. Bogyay Tamás: Ajaki apátsági templom és Szent Jakab-kápolna. Szombathely 1943, 54. 11. Ernő Marosi: Die Verwendung von Steinskulpturen in Jak. Primär, sekundär, tertiär. . .Schöngrabern. Internationales Kolloquium 17./18. September 1985. Hg.: Hermann Fillitz. Wien 1987, 60-61. 12. Ifj. Csemegi József: Ajaki apátság temploma. Vasi Szemle könyvei 133. sz. Szombathely 1939, 29-32 és 16. ábra. Bogyay i.m. (10. jegyzet) 95, 61. kép. Bogyay: Bayern un ddie Kunst Ungarns. München 1964, 11. 13. Schwarz i.m. (3. jegyzet), 82. 13.sz. jegyzetét helyesbíteni kell: Több mint valószínű, hogy az osztrák herceg 1241-ben Mosón, Sopron és Locsmánd megyét szállta meg, de Vast nem. L. Hansgerd Göckenjan — James R. Sweeney: Der Mongolensturm. Berichte von Augenzeugen und Zeitgenossen 1235-1250. Graz - Wien - Köln 1985, 215, 175. jegyzet. 14. Karl Friedrich Rupprecht naplóira Johann Joseph Morper hívta föl a figyelmet, aki másolatát is rendelkezésemre bocsátotta. 1992. júliusában alkalmam volt a bambergi érseki levéltárban őrzött eredetieket is tanulmányozni. 15. von Winterfeld i.m. (5. jegyzet), 38-43 és Fig. 104-114. 16. Franz Dietheuer: Romanische Steinmetzzeichen in und um Regensburg. Regensburg - Studien zum mittelalterlichen Bauwesen. Regensburg 1989, 1-51, 1406 különböző jelet gyűjtött össze, többek közt Bambergből is, de von Winterfeld publikációját nem ismeri. A mi jelünk nála 232. szám alatt szerepel, első előfordulása az 1135 és 1146 közt épült Duna-hídon. Megtalálta még a normán stíluskapcsolatairól is ismert Szent Jakab templomon (1160-1200), a Neuburg/Donau melletti Bergenben (12. század vége) és Wälderbach kolostortemplomában (1170 körül). 17. von Winterfeld i.m. (5. jegyzet), Fig.110. 18. Renate Neumüllers-Klauser: Dei Quellen zur Baugeschichte des Ekbert-Domes. Itinerar Bischof Ekberts von Bamberg, von Winterfeld idézett művében 36. 19. Georg Schreiber: Stephan I. in der deutschen Sakralkultur. Budapest 1938. Bogyay i.m. (12. jegyzet), 10-11. Renate Rroos: Liturgische Quellen zum Bamberger Dom. Zeitschrift für Kunstgeschichte 19. 1976, 105-146, von Winterfeld idézett művében 160-176, 201-208. 20. Mint a bambergi befolyás bizonyítékát először közölte Ifj. Csemegi József i.m. ( 12. jegyzet), 22, 7. ábra. 21. A töredékeket Entz Géza födözte fel. Először közölte Hoefelmayr-Straube i.m. (3. jegyzet), 39-41, 31. kép. Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest 1958, 90, 63. kép. Entz a tatárjárás utáni helyreállításnak tulajdonította őket, amit már Hoefelmayr-Straube is kétségbevont i.m. 40-41. L. legújabban Ernő Marosi: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Budapest 1984, 238, 682. jegyzet. Érdemes megjegyezni, hogy Reginaidus püspök, aki 1222 és 1241 között Gyulafehérvárt székelt, francia normán születésű volt. 22. vö. Mario Schwarz: Romanische Architektur in Niederösterreich. St. Pölten - W r ien 1976, 59.
