Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Marosi Ernő: Barátságos arcok. Néhány középkori fej értelmezéséhez és értelmezés módszeréhez
17. kép Szent Mihály, részlet. Francesco Traini: Utolsó ítélet, Pisa, Campo Santo Banco Szent Fülöpjének fejével fennálló szoros tipológiai kapcsolatban is meglévő stiláris különbséget. A prágai Szent György-szobor arcának profilnézete és ennek Balogh Jolán által az orvietói Szent Mihály-szobron felismert előképe tehát egy, a 14. századi itáliai művészetben elterjedt, s a korai quattrocento idején antikizáló változatban is szereplő típushoz tartozónak bizonyul. Hosszú utóéletének van egy, a kolozsvári Márton és György szempontjából nem lebecsülendő tanulsága: azt a szinte meglepő tényt bizonyítja, hogy az 1390-ben még aktív testvérek a firenzei reneszánsz kezdeteinek majdnem kortársai. Ezt az időbeli, motivikus egyezéssel is támogatott párhuzamosságot Európa minden táján nevezetes egybeesésként tartanánk számon. Magyarországot azonban még kronológiai tekintetben is annyira elkülönítve szoktuk szemlélni, hogy első pillantásra meghökkentő az egyidejűség. A prágai Szent György-arc legkülönösebb, az itáliai rokonságból le nem vezethető kifejező vonása összeráncolt homloka. Ezt a homlokot két hullámos redő szántja, az összevont szemöldökök közt, az orrgyök fölött mély ránc keletkezik. Mindez a küzdelemben ábrázolt lovagnak a gond, az erőfeszítés, a lándzsadöfést végző harcosnak a célra koncentrálás kifejezését kölcsönzi. Eddig kevesen értelmezték. Balogh Jolán magyar művészeti hagyományt keresett e vonásokban (is) a feldebrői apszisboltozat Krisztusától, a magyarfenesi falképek eg}' részletén és a váradi székesegyház egy konzolfején stb. át a várad/győri Szent László fejereklyetartóig. A példák véletlenszerűek; kronológiailag részben távolesőek, részben kifogásolhatók. 33 Fiziognómiai tartalmuk mindenképpen sokféle, formailag pedig csak a homlok ráncolása közös bennük. Még inkább érvényes ez Jaromír Homolka párhuzamára a brünni Pietá Mária-arcával, amelyet éppúgy stíluskritikai érvnek szánt Peter Parler-attribúciós javaslata mellett, mint Schweidnitzi Anna dóm-
