Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Marosi Ernő: Barátságos arcok. Néhány középkori fej értelmezéséhez és értelmezés módszeréhez

trifórium-beli büsztje egy hajfürtjének összevetését a lósörény darabkájával vagy a cseh királyi címer sisakdíszéhez tartozó hársfalevél párhuzamát a Szent György­szobor talapzatának növényi motívumaival. 34 Az eljárás stíluskritikai értelemben is illegitim. A szemöldök és a homlok alakítása a kifejezés egyik alapvető fiziognómiai esz­köze. Élnek vele a reimsi maszkokon is; az összevont szemöldök jellemezheti ­mint Messerschmidtnél - a „nemeslelkűt" (DerEdelmuthige), a „gondterheltet" (Der Bekümmerte), a „hadvezért" (Der Feldherr), 35 Ezek azok a jelentéskörök, amelyekben a motívum a középkori ábrázolásokon, mind a szobrászatban, mind a festészet­ben, megjelenik. A Szent György sárkányküzdelméhez hasonló szituációkban gya­kori például a sárkányölő vagy lélekmérlegelő Szent Mihály arckifejezéseként. 36 Ilyen értelemben válhattak a reimsi konzolok karakterfejei a barátságtalan, „köte­kedő" naumburgi lovagok mintáivá. Közöttük egy állatfej, oroszlánt ábrázoló kon­zol is előfordul: arcvonásai megfelelnek az oroszlánfej Villard de Honnecourt-nál is szereplő formulájának. 37 Az állatok királyának kifejezése a középkori fiziognó­mia kitüntetett esete: többek között a (pseudo) arisztetelészi királytükör, a Ma­gyarországon is jól ismert Secretum Secretorum terjeszti népszerűségét. 38 Az em­beri arckifejezés típusainak és a karakterstúdiumoknak állattípusokkal való analó­giájára támaszkodó, Giambattista della Porta, Rubens, Le Brun karakterológiai rendszerein keresztül Laveterig illetve Goethe evolúciós tanaiig vezető hagyo­mány teremti meg a kapcsolatot a középkori fiziognómiai érdeklődés és a mo­dern műleírás, illetve interpretáció módszerei között. 39 Szent György arkangyali arca az oroszlánként küzdés kifejezésével jelenik meg a kolozsvári testvérek prágai szobrán. Innen ered rokonsága a - véleményünk sze­rint a testvérpár művészetével sem, korával sem összeegyeztethető stílusú - Szent László-fejereklyetartóval, amely szintén a Secretum Secretorum uralkodói ideálját je­leníti meg. Ezt az eszményt elevenen tarthatta a legenda phisionomia leonis kifeje­zése, László uralkodói arculatának legszebb leírása is. 40 JEGYZETEK 1. Seymour, Ch.Jr.: Sculpture in Italy 1300 to 1500, Harmondsworth 1966. 172. skk. V.o.: Pope-Hen nessy, J.: Italian Renaissance Sculpture, London 1958. 39. 2. V.o.: Jantzen, H.: Giotto und der gotische Stil (1940), id.: uö. Über den go­tischen Kirchenraum und andere Aufsätze, Berlin 1951. 35 skk. - A kérdés újabb tárgyalása, bibliográfiájának áttekintése: Schmidt, G.: Giotto und die gotische Skulptur. Neue Überlegungen zu einem altan Thema. Römische historische Mitteilungen 21. Heft, Rom-Wien 1979. 127. skk. - a sourire de Reims hatásáról már Assisiban, a felső templom falképein: uo. 139. 3. Baxandall, M.: Painting and Experience in Fifteenth Century Italy, Oxford­London-New York 1972; gratioso: 128. skk. 4. Vasari, G.: Le vite de' più eccelelenti pittori scultori ed architettori, ed. G. Milanesi, Firenze 1878. 1.369, III. 364 (teste di femina on bell'arie ed ac­conciature di capelli, quali, per la sua bellezza, Lionardo de Vinci sempre imito): uo. 366. 5. A karakterfejekről alapvető, klasszikus elemzés: Kris, E.: Die Charakterköp­fe des Franz Xaver Messerschmidt. Versuch einer historischen und psycho­logischen Deutung, Jahr-buch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien N.F.Bd.VI (1932) 168. skk, Maliková, M.: Die Porträtplastik von Franz Xa-

Next

/
Thumbnails
Contents