Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bogyay Tamás: Ják és Bamberg

4. kép Ajaki apátsági templom kőfaragójelei. (Csemegi és Bogyay után) Kívül: Északi fal 1., 4., 24. Északi apszis 5., 7., 12., 15., 19., 21., 26., 31 Szentélyszakasz és főapszis 2., 4., 12., 13., 15., 21., 24., 31. Déli apszis 11., 20., 30. Déli fal 4., 5., 6., 7., 13., 24. Nyugati homlokzat 1., 2., 4., 24. Belül: Északi fal 5., 13., 24. Északi apszis 16. Szentélyszakasz és főapszis 4., 7., 8., 20., 23., 24., 27. Déli apszis 4., 23., 24. Déli fal 3., 4., 5., 7., 12., 16., 22., 24. Déli toronyalja 24. Északi toronyalja 9. Töredékek a lapidariumban 10., 18., 32. Bekarikázott számok: A jel megtalálható volt a bambergi dómon is. Ezt kőfaragójelekkel is alá lehet támasztani. Jakon ugyan eddig csak azokat a je­leket ismerjük, amelyek a földről elérhetők, tehát mintegy 2 méter magasságig ta­lálhatók. 12 Az eddig ismert és közölt 32 kőfaragójel mindenesetre igen kevés. (4. kép) A valamivel kisebb és a múlt században ugyancsak „stylszerű" purista restau­ráláson átesett lébényi templomon több mint 60 különböző jelet állapított meg a gondos vizsgálat. 1- Már pedig épp a kőfaragójelekből lehet következtetni a mű­hely nagyságára és a munkaerők cserélődésére. Igazán megbízható alapot követ­keztetésekre tehát csak a templom teljes be állványozása után kaphatunk. Erre Ja­kon egyelőre nincs kilátás. A bambergi dómon azonban két ízben is kihasználták a kínálkozó alkalmat. 1829-30-ban Karl Friedrich Rupprecht, aki a barokkizált dóm „stílszerű" helyreállítását vezette, több mint 430 különböző jegyet rajzolt be elég rendszertelenül vezetett naplókönyvecskéibe. 14 Kerek másfél évszázaddal ké­sőbb Dethard von Winterfeld már csak feleannyit talált és publikált mintaszerűen dómmonografiájában. 15 Ajaki jelek több mint fele, 17 azonosítható Rupprecht gyűjteményében, ezek közül 11 megtalálható von Winterfeldnél is, köztük a komplikált rajzú íj nyíllal (2. kép, 2.sz.), amely eddigi tudomásunk szerint a 13. században csak Bambergben és Jakon volt használatban. 16 Az ezzel megjelölt kö­veket Bambergben a hosszháznak keletről számított mintegy első harmadától a nyugaton levő keresztható délkeleti sarkáig használták föl, tehát olyan részen, amely ornamentikájával is kétségtelenül hatott Jakra. 17 Ami Bamberg és Ják kapcsolatának történelmi hátterét illeti, a nemzetközi szakirodalomban is közhelynek számít ma már a hivatkozás arra, hogy a nagysze­rű dóm építtetője, Ekbert püspök, II. Endre király sógora volt. Ez a sógorság segí­tette őt átvészelni élete legválságosabb időszakát. Amikor 1208-ban a bambergi ki­rálygyilkosság után gyanúba fogták, és birodalmi átok alá kerül, sógoránál, Szent István országában talált menedéket, és a magyar király segítségével érte el rehabi­litálását. Gertrud királyné meggyilkolása sem ártott a jó viszonynak. Ekbert csatla­kozott II. Endre keresztes hadjáratához és felteszik, hogy később is járt még Ma­gyarországon. 18 A bambergi püspökséget különben már alapításától fogva külön­leges kapcsolat fűzte Magyarországhoz és egyházához, ami az Árpádokkal rokon Andechs-Meráni ház ottani feltűnésével csak erősödött. 19 Feltehető, hogy nem­csak az Andechs-Merániaknál, hanem bambergi környezetükben is jó híre lehe­tett a bőkezű sógor országának. Amikior az 1220-as évek közepe táján a dómépí-

Next

/
Thumbnails
Contents